Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

plaszticitásnak. De hogy ebben is mekkora különbségek lehetnek, azt mi sem szemlélteti jobban, mint a brigetiói gemmák két azonos típusú Ceres-ábrázolásának az összevetése. Míg az egyiken a ruharedőket vékony párhuzamos vonalak sokasága érzékelteti, melyek a pihenő láb felületén kisimulnak (Nr. 14), addig a másik gemmán csak vastag csiszolókoronggal húzott mély vonalakat látunk, melynek eredménye egy hasábszerű, alig tagolt emberalak a ruházat részleteinek bárminemű jelzése nélkül (Nr. 15). Hasonló megfigyelést a Minerva-ábrázolások esetében is tehetünk. M. Henig Zienkiewicz tanulmányának megjelenését követően a maga húsz éves gemmakutatói tapasztalatát felhasználva kísérletet tett a britanniai gemmaleletek alapján a császárkori kronológia felállítására.

80 Eszerint az 'incoherent grooves style' uralkodóvá válásának már az Antoninusok korában be kellett következnie. Ennek legfőbb bizonyítékát a snettishami lelet-együttesben látta, melyet a datálást biztosító érme nélkül bizonyosan későbbinek tartott volna a kutatás a 2. század közepénél. A Severus-korban az előbbi stílus utolsó periódusát látja, mely a gemmametszés teljes visszaszorulásával végződött. Az így alkotott képhez hozzá kell azonban tennünk, hogy az Antoninusés a Severus-kor a portré-készítésben még jelentőset alkotott, legalább is a Duna-medence és a Balkán területén. Intagliók esetében elsősorban az uralkodó család tagjainak az ábrázolásairól van szó, míg a kameók többségén magánszemélyekről. Ez utóbbiak, úgy tűnik, Britanniáig nem jutottak el, és a nyugati provinciákban is ritkán fordulnak elő, viszont Pannoniában

81 és a tőle délkeletre eső területeken gyakoriak, így megtalálhatók Brigetióban is (Nr. 68-69). Éppen ezért feltételezzük, hogy készítési helyük is ezen a területen Brigetio (No. 16), we discover the linear style which is characteristic of the type of Ceres engraved on cornelian from Snettisham (Nos 135, 138 that were attributed by M. Kleibrink to engraver A). The linear formation of figures in case of cornelian became more important than plasticity after the 1st century. To show how big the differences might be, there is no better method than to compare the two depictions of Geres on gems from Brigetio. While on one gem the folds of her garment are suggested by a number of thin parallel lines which contrast with the smoothness on the surface of her leg (No. 14); on the other gem only deep lines made with a thick grinding wheel can be seen, the result of which is a prismatic figure almost without any proportioning and any reference to the details of the garment (No. 15). We can observe a similar technique with regard to the Minerva depictions. Henig, after the publication of Zienkiewicz's study, attempted to construct a stylistic chronology

80 of the imperial period on the basis of the gem from British sites. He used his own 20 years of experience as a gem specialist. According to this chronology, the predominance of the "incoherent grooves style" was in the Antonine period. The major proof for this lay in the assemblage from Snettisham. Without the coinage, which provides an exact date, scholars would have thought of the assemblage to be later the mid-2nd century. Henig identifies the last period of this style with the Severan period which ended with the entire withdrawal of the gem engraving. We must add to this picture by observing that the Antonine and Severan periods produced significant portrait gems, at least in the Danube basin and the Balkans. On intaglios, it is members of the imperial family who are 23