Gesztelyi Tamás: Gemmák és gyűrűk Brigetióból - Gemstones and Finger Rings from Brigetio (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 6. Tata, 2001)

loi érkeztek Brigetióba. A gemmáknak csekély része maradt fenn gyűrűbe foglalva. Ezen gyűrűk anyaga többségében bronz (14); arany (7) és két esetben ezüst. Feltűnő, hogy vas egyáltalán nem fordul elő, az arany pedig viszonylag gyakori, különösen ha az aranykeretes függőt (Nr. 67), és 3 további aranygyűrűt is tekintetbe vesszük, melyek nem voltak kővel díszítve (Nr. 74, 87-88). Feltűnő az is, hogy a gyűrűk formájuk alapján vagy a 2. század második felére, vagy a 3. századra datálhatok. Ennek magyarázatát abban kereshetjük, hogy a quad-markomann háborúk után elsősorban keleti bevándorlók telepedtek le a városban, akik körében az ékszerviselet kedveltebb volt, mint a rómaiaknál, és a Severus-kori gazdasági fellendülés meg is teremtette ehhez az anyagi feltételeket. A 7 aranygyűrű közül 4 esetében a méret, ha sírból került elő, akkor a csontváz alapján is megállapítható, hogy gyermek (Nr. 74, 86-88), további 2 esetében pedig az, hogy nő viselte (Nr. 49, 85). Ez utóbbi megfigyelést erősíti az a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került aranygyűrű, melyet a katonavárostól délre fekvő temető névadójának, Caeciliának a szarkofágjában találtak további arany ékszerekkel együtt,

83 valamint egy 1998-ban, a tábor délkeleti sarkától keletre feltárt szarkofág női csontváza mellett előkerült filigrán és granulációs technikával készített gyűrű, ugyancsak további arany ékszerekkel együtt.

84 Négy gyűrűben ábrázolás nélküli kő, ill. üvegpaszta-betét található (Nr. 8586, 90-91). Miként ez máshol is megfigyelhető, a 3. század második felétől szorult háttérbe a gemmametszés, és a betétek helyett a gyűrűk váltak mind díszesebbekké.

85 A Brigetióban viszonylag nagy számban előkerült ábrázolás nélküli gemmák (Nr. 94-99, 103105, 107) egy része bizonyára ugyancsak portraits of women, mentioned above, might have come to Brigetio from further south in the Balkans. Very few gems have been survived in their original settings. The material of the rings is mostly bronze (14), but gold (7), and silver (2) are also found. It is remarkable that iron does not appear at all and gold is comparitively frequent, particularly if we take the gold framed pendents (No. 67) and three other gold rings, not decorated with a stone, into consideration (Nos 74, 87-88). It is also surprising that the rings could be dated on the basis of their shapes to the end of 2nd or the 3rd centuries. A possible explanation is that after the Quadi-Marcomannic wars, it was mainly migrants from the East who settled in the town. Among these people, the wearing of jewels was more fashionable than among the previous inhabitants. The economic boom in the Severan period also provided the financial basis for such a fashion. To judge by the size of the rings and by the skeletons, four of the 7 gold rings belonged to children (Nos 74, 86-88), two of them come from graves of women (Nos 49, 85). This observation is confirmed by the gold ring from the National Museum which was found, together with other gold jewelry,

83 in the sarcophagus of Caecilia, who gave her name to the graveyard south of the military town. A ring made with the filigree and granulated technique was also found by the skeleton of a woman in a sarcophagus to the east of the camp, together with other gold jewelry, in 1998.S4 Four rings carry stones or glass pastes without any images (Nos 85-86, 90-91). As can be seen elsewhere, gem engraving declined in popularity from the second part of the 3rd century and the rings themselves became more and more highly-decorated.

85 The gems 25