Buzási Enikő: Az Esterházyak családi arcképei (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 3. Tata, 1999)

Esterházy Ferenc gróf (1715-1785) kancellár Gróf Esterházy Ferenc tárnokmester és Pálffy Szidónia fia, Esterházy Károly egri püspök és Esterházy Miklós koronaőr testvére. Kamarás, majd 1735-től Moson vármegye főispánja. Később kamarai tanácsos, majd 1744-től belső titkos tanácsos. 1763-tól kancellár, 1777-től főudvarmester. 1783-ban horvát és szlavón bán lett. 1764-ben a Szent-István rend alapításakor Mária Terézia az elsők között adományozta neki a rend nagykeresztjét. 1777-ben lett az aranygyapjas rend tagja. Mint udvari tanácsosnak érdemei voltak a bécsi Hoíburgtheater alapításában, majd mint "Oberdirektor für alle Spektakel", az udvari színházi élet egyik vezető személyisége lett. Mindemellett az uralkodónő környezetében népszerű, szellemes, művelt főurat "Quinquin" néven az udvari társasági élet egyik központi alakjaként tartották számon. Szabadkőműves volt, az egyik bécsi páholy nagymestere. Ö építette az 1765-1777 körüli időben a tatai Esterházy-kastélyt feltehetően uradalmi építésze, Fellner Jakab tervei alapján, akit a tatai vár újjáépítésével is megbízott. írod.: Es/.tcrhá/.y, 1901. p. 168-169; Maria Theresia und ihre Zeit. Ausstellung, Schloß Schönbrunn, 1980. Kat. Nr. 83.09; Kclényi, 1974. p. 127; Cs. Dobrovits D.: Építkezés a 18. századi Magyarországon. Budapest, 1983. Művészettörténeti füzetek 15. p.43, 77-78. ^.Pozsonyi (?) festő, 18. század vége: Gróf Esterházy Ferenc kancellár a Szent István-rend díszruhájában Olaj, vászon 48 x 38,5 cm (mindkét oldalon körbevágva) Tata, Kuny Domokos Múzeum Leltári szám: 55.35 Esterházy 1764-ben, vagy kevéssel azután, a Szent István-rend elnyerését követően Franz Anton Palkótól, a bécsi udvarban az idő tájt sokat foglalkoztatott arcképfestőtől egy reprezentatív portrét rendelt meg, amely őt a rend díszruhájában és jelvényeivel örökítette meg. Palkó háromnegyedalakos kompozíciójátn ma már csupán Johann Gottfretig Haid 13