Kisné Cseh Julianna: Római üvegek (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 2. Tata, 2003)

töredékeket őriz, de előkerült egy ilyen pohár kerámiautánzata is. A limes menti településeken gyakran kerülnek elő a Drag 30 sigillata formára visszavezethető hengeres testű poharak, melyekből a brigetioi példányok valószínűleg a 3. század első feléből származnak (Kat. 9.). A késő római üvegipar jellegzetes termékei közé tartoznak az általában mohazöld színű, féltojás alakú poharak (Kat. 11.), amik közül a legszebb hullámvonal alakban körbefutó vastag szálrátéttel díszített (Kat. 14.). Szintén a 4. és az 5. század kezdetének karakterisztikus formája a kúpos testű üvegpohár (Kat. 13.). Az előző típussal együtt Pannónia egész területén elterjedtek, és a helyi üveggyártás emlékei közé tartoznak. A gyűjtemény anyagának jelentős részét képviselik a különböző változatokban előforduló illatszeres palackok, festék- és kenőcstartó üvegek. A legegyszerűbb és legkönnyebben előállítható forma a csepp alakú illatszeres palack (Kat. 20.). Az 5. század kezdetéig voltak használatban, a brigetioi darabok többsége a 2. századból és a 3. század első feléből származik. Az illatszeres üvegek leggyakoribb típusa a kónikus testű kis palackok (Kat. 23.), a gyűjtemény is ezekből őriz a legtöbbet. Az itáliai kereskedelmi kapcsolatok révén az 1. század kezdetétől kerülnek elő. A kölni hatásra alapított pannóniai műhelyek a 2. század első felétől gyártották ezt a formát, használatuk a 3. században is kimutatható. Az oldalain hosszanti benyomásokkal díszített kis palackok is több változata került elő Brigetioból (Kat. 25-26.). A 2. század első felének volt kedvelt típusa a nyomott gömbtestű (Kat. 24.) és a harang alakú illatszeres palack (Kat. 27.), s már ekkor megtalálhatóak az úgynevezett csőrös palackok Féltojás alakú poharak n