G. Miklós Márta: Tatai céhek (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 1. Tata, 2003)

termékek árát. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban már a 17. századtól megjelentek a vármegyei ár szabályzatok, az ún. limitációk,

43 amelyek abból a célból keletkeztek, hogy elejét vegyék az árdrágításnak.

44 A céhek a gazdasági tevékenység szabályozása mellett erős befolyási: gyakoroltak az iparűzők - az inastól a céhmesterig - vallási szokásaira. A 18. század első éveiben készült összeírás feltünteti az iparosok vallási hovatartozását is. Ebből megállapítható, hogy az ekkor Tatán tevékenykedő hetven mester mintegy 77%-a lutheránus vagy a kálvinista vallás híve.

45 Ennek ellenére már a 17. század végén kiadott céhszabályokban a katolikus vallás gyakorlására felszólító rendelkezések szerepeltek. A molnárcéh 1716. évi articulusaiban a következők állnak: „Mivel mindennek előtte Istennek ő Szent Felségének dicséretit, minden keresztény Embernek megh kell adni. Annak okáért ezen betsülletes Molnár Céhben való Meßer Emberek, Legények és Inasok tartozzanak szokot üdőben Isteni Szolgálatokban jelen lenni, és azon kívül Romai Catholica Anya Szent egyháznak Szükségére ezen Céh tartozik minden esztendőben hat font viaszszat az egyház Fiának kezében adni...".

46 A katolikus hit előretörésével egyidőben egyre több céh szabályában fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a céh tagjai csak a katolikus vallást gyakorolhatják. Megfigyelhető azonban egy bizonyos fokú vallási türelem is. Ennek bizonyítására álljon itt egy 1716-ból származó, a tatai csizmadia céhhez írott levél töredéke: „Primo. Az Luthoránus és Calvinisla Vallásson lévő külsső mester embert nem lészen szabad ezen Chébe bé venny, hanem egyedül az Romai Catholika Religion valókat. Az kik most ado Luthoránus és Calvinisla meüer emberek vannak, azok az Chében megh maradnak és az eő Fiokis ezen Chébe magokat be adnny szabadok lészen. Secundo. Ché Mester és Atya Mester mindenkor Catholika Religion való fog lenni, hanem az Ché Ládáinak két kulcsa fogh lenni, egyik kulcs fogh Ché mesternél alanni az mássik kulcs pedigh Luthoránus és Calvinisla Mesternél, melyet kulcsos Mesternek fognak nevezni...".

47 Elsősorban az ilyen megszorító intézkedések hatására indult meg a katolizáció. A csizmadiacéh 1749-ben készült névsorából megállapítható, hogy ekkor a céh 25 tagja közül már csak két mester nem volt katolikus.

48 Mohi Adolf adatai szerint Tatán 1745 és 1848 között 235 zsidó, lutheránus és kálvinista tért át a katolikus vallásra.

49 Valószínűleg felerősítette ezt a folyamatot Mária Terézia 1761. évi rendelete, amelyben egyebek között a céhek katolikus vallásgyakorlatát is szabályozta. A 18. század közepétől kezdve a céheket kötelezik, hogy zászlókat készítessenek, amelyeket a templomban kell elhelyezni.

50 A zászlókat ünnepélyes szentmisén szentelték fel,

51 és szerepük is elsősorban az egyházi ünnepségeken volt. Ilyen fontos egyházi szertartás volt minden céh életében az évenként megtartott szentmise. Ezt gyakran az általános egyházi ünnepekhez kapcsolódóan tartották meg: Gyertyaszentelő Boldog Asszony ünnepén a csapócéh, Szeplőtelen Boldog Asszony ünnepén a csizmadiacéh, Pünkösd harmadnapján a takácscéh, Vízkereszt napján a magyar vargák, úrnap nyolcadának 2-ik napján a 12