Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 65 nevének emlékezete a mai napig megmaradt a Tarján külterületétől északkeleti irányban található Szalon- ka-dúlő, Alsó és Felső - Szalánka helynevekben.105 A rendelkezésre álló történelmi forrásokból Szalánka jól lokalizálható. Az 1326-os határleírás alapján Héregtől délkeleti irányban, Tarjántól északra, az egykori Agártól és földjétől nyugatra feküdt, míg északról a jásti apát földje határolta.106 Györffy György szerint a Tarjánt Héreggel összekötő út mentén a Felsőtó földek nevű dűlő nyugati oldalán helyezkedett el a középkori falu.107 Az Örökségvédelmi Hivatal által készített régészeti hatástanulmányokból az előbb említett dűlőn és a Tarján - Héreg közötti úton sem ismert középkori településmaradvány.108 Györffy György korábbi feltételezésével ellentétben, az 1268-ban kelt oklevél határleírása alapján inkább Tarjántól északkeletre, a Gyermely felé irányuló oldalon érdemesebb keresni a Hármas-határ, Agátorok és a Sövénykertnek nevezett szántóterületeken.109 Az alapos régészeti kutatások segítségével remélhetőleg a jelenleginél is pontosabb képünk lehet Szalánka középkori fekvését illetően. JÁSTI FÖLD A középkori Héregtől és a mai Bika-réttől110 délkeleti irányban feküdt Jást, vagy ahogy a korabeli források említik, a Iyasti egyház földje111. A név forrásának megállapításához a terület elnevezését adó jásdi apátság néveredetét szükséges megvizsgálni. Kiss Lajos nyelvész szerint Jásd településneve bizonytalan eredetű, feltehetőleg a gyógyító erejű „javas” nevű növényből keletkezett -d helynévképzővel.112 A jásti földet már egy 1268-ban kelt oklevél is megemlíti a határleírások során. Ebben egyértelműen a jásdi apátság földjeként szerepel.113 A Bábolnai nemzetség tagjait szalánkai birtokába visszahelyező 1326-os oklevélben Jástot csakugyan az apátság földjeként említik.114 A mai Veszprém megyei Jásd település mellett működő egykori apátságról kevés információval bírunk, mivel kevés középkori oklevélben maradt fenn az emléke. A jásdi apátság alapítási körülményei és 12- 14. századi kegyurai ismeretlenek. Szentiványi Már105 Balogh - Ördög 1985,179-180. 106 AO II. 256-257. 107 Györffy 1987, II. 311. 108 Lehner Lajos Tudásközpont Héregről szóló szakmai adatszolgáltatásából (2013). 109 Balogh - Ördög 1985,179-180. 110 Uo. 167. 111 AOklt. X. 235-236. 112 Kiss 1988,1.651-652. 113 „...terram Abbatis de Jasty et terrain abbatis...” H.VII. 109. 114 AO II. 256-257. ton az egykori épület román stílusú maradványaiból és kőfaragványaiból 1164-re keltezte az apátság alapítását, ami okmányi alátámasztás híján többé-kevésbé elfogadható dátum.115 A pápa 1521-ben kelt oklevele és Pannonhalmával való kapcsolata alapján a bencés apátságok sorába tartozik, melyet Szent György vértanúról neveztek el.116 Az apátság pusztulásának első szakasza 1538-ban következett be, amikor János király a zirci apátság kegyuraságát a jásdi apátsággal együtt Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek adományozta. Végső pusztulása 1555-ben történt, amikor a török hadak Jásdot is elfoglalták. Később 1757-ben Jásd falva az apátság megmaradt romjaiból épült fel újra.117 A Szent György vértanúról elnevezett bencés apátságé volt a közvetlen szomszédságában fekvő Jásd nevű falu és birtoka.118 A rendelkezésre álló források összefoglalása alapján megállapítható, hogy a Veszprém megyei Jásd a középkor végéig az apátság birtokában volt. Viszont arról nincs tudomásunk, hogy a jásdi apát az Esztergom megyei földjén kívül máshol is birtokolt volna földet.119 Elsőre furcsának tűnhet, hogy a Veszprém megyei jásdi apátságtól hozzávetőlegesen 70-80 kilométer távolságra birtokkal rendelkezzen. A középkorban azonban az egymástól nagy földrajzi távolságokban fekvő, úgynevezett szórt birtoktestek esete koránt sem volt ritka. Példaként lehet felhozni a Pozsony megyei Püspöki nevű birtokot (ma Podunajské Biskupice néven Szlovákiában),120 amely az esztergomi érsekség központjától mintegy 120-130 kilométer távolságra feküdt.121 Arra nézve, hogy a Héreg melletti Jásti földön ki- alakult-e bármilyen nemű faluszervezet, arra csupán a 13. és 14. században keletkezett oklevelekben szereplő helynév mellett álló jelzőkből következtethetünk. A középkorból ránk maradt forrásokban a falut többfajta elnevezéssel is jelölték. Ezek közt voltak: falu (villa), föld (terra), birtok (possessio), prédium (praedium). Az elnevezések közül leggyakrabban a villa és a possessio szavak voltak azok, melyek egyértelműen egy létező faluszervezetre mutattak. A föld (terra) szóval történő falu megjelölése klasszikusan a 11-13. század közé tehető. Ebben az időszakban a terrát az oklevélszerzők gyűjtőszóként használták a határleírások során. Ha a forrás által említett terra birtokviszonyban szerepelt (valakinek a földje), akkor ugyanazt jelentette, mint a földbirtok, tehát falutelepülés lehetett a megnevezett terrán.122 Mind115 Takács 2011,372. 116 „...moneasterium Sancti Georgi de jasthe ordinis Sancti Benedicti...” Uo. 494. 117 Uo. 118 Csánki 2002, (Jásd). 119 Engel 2001a (birtokos: jásdi apát 1382-1495,1498). 120 Sebők én. 121 Engel 2001a (Püspöki birtok). 122 Szabó 1966,40.
