Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 63 ről a Hársfáki-lapos72 nevű szántó körül lévő egykori mocsaras-vizenyős terület, keletről a mai Iskola utca72 73 keleti szegletében található tó.74 A természeti adottságú határok alapján a középkori település alapterülete nem lehetett akkora, amekkorát a 800 méteres sugarú régészeti lelőhelyek indokolnának. A nagy területű régészeti lelőhely-együttesből feltételezhető, hogy a falu középkori története során akár többször is helyet változtathatott. Ezért Héreg a középkorban a mai falu délnyugati közigazgatási peremétől (Fekete Gyémánt Lakópark) a mai Fő út vonalán át a Postás Gyalogút által behatárolt területen feküdt. Szalánka Szalánka települését azért ismertetjük, mivel Györffy György történeti földrajzi munkája a Tar- ján-Héreg között fekvő út mentén a Felsőtó földek nevű dűlő közelébe lokalizálta, így az a középkori Héreg határában feküdt.75 Az ismertetés további indoka, hogy Szalánka történetének késői szakaszában feltételezhetően földjeit Héreg is - elsősorban legelőként - hasznosíthatta. Kiss Lajos nyelvész szerint Szalánka neve vélhetőleg magyar névadással történt szláv eredetű személynévből ered.76 A falu neve a Bihar megyei Nagyszalontáéhoz hasonlatos (ma Salonta néven Románia területén).77 Nagyszalonta neve a Zolunta formájú személynévből ered. Az elnevezéshez alapul szolgáltak a Sulimir és Sulislav szláv eredetű személynevek is.78 Szalánka neve az oklevelekben az alábbi variánsokban szerepel: (1326. július 13. -Zalanta),79 (1343 - Zalathna),80 (1409 egy 1469-es átiratból - Zalantha).81 Országos szinten több Szalánka elnevezésű település is ismert volt a középkorban. A következő megyékben bukkannak fel ilyen elnevezésű falvak, helyszínek: Baranya,82 Temes,83 Zala84 és Borsod.85 Korszakunkban egyáltalán nem volt ritka, hogy egy falunév több, másik földrajzi helyszínen is előfordult. Általá72 Uo. 168. 73 Uo. 165. 74 A második katonai felmérés térképe: http://archivpor- tal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b google.html (2014.10.17.) 75 Györffy 1987, II. 311. 76 Kiss 1988, II. 515. 77 Sebők én. 78 Kiss 1988,11.211. 79 AO II. 256. 80 AOklt. XXVII. 689.sz. 412. 81 ZsO II/2 6684.SZ. 224. 82 Györffy 1987,1. 380. 83 „Zalanta” AOklt. V. 596.sz. 230. 84 „.. .Zalanta uta út...” AOklt. II. 290. sz. 130. 85 „Zalantha” FCD V. Vol.2. 304. ban az ilyen esetekben a hasonló nevű falvak olyany- nyira távol feküdtek egymástól, hogy a falu lakói nem is tudtak a másik azonos nevű település létezéséről. Mi több, egyáltalán nem is zavarta őket. Nem is volt szükséges egyedi jelzővel ellátni településnevüket, ugyanis a falunév, ami elsősorban a közvetlen szomszédság által használt megkülönböztetésre szolgált, nem is igényelte, hogy egy távolabbi, azonos nevű települést is számon tartson.86 Érdekes adalékul szolgálhat az egykori Szalánka történetéhez egy 1268-ban kelt oklevél. Ebben IV. Béla király Agár földjének egy részét István kamaraispánnak adta. A határjárások során lejegyezték az Agár szomszédságában lévő birtokokat és más egyéb földeket. így került említésre Csépán fia Mihály és Péter földje is, amelyet a terület megjelölésére szolgáló helynév híján a környező egyéb birtokok határaival írták körül. Az említett terület két közvetlen szomszédja volt Agár és a jásti apát földje.87 A határok meghatározásai alapján egyértelműen a későbbi Szalánka területén helyezkedett el e föld. Hogy ez a terület ekkor már lakott volt-e, arra az oklevélben szereplő falu meghatározására használt terminológia adhat választ. A IV. Béla kori oklevél a Csépán fia Mihály és Péter birtokában álló részt földként (terra) nevezi meg.88 Ha e terület faluszervezet létét sejtetné, akkor azt a falu (villa) szóval jelölte volna az oklevél szerzője. Ehhez vehetjük azt az általánosságot is, hogy minden falunak volt valamilyen neve. Az újonnan alakult falvakat is elnevezték valamilyen módszerrel, de legy- gyakrabban birtokosuk nevét vették fel.89 Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Csépán fia Mihály és Péter földjén ekkor még nem álhatott falu. De számításba kell venni azt is, hogy a faluvá válás folyamata ebben az időszakban már elkezdődhetett, ugyanis hatvan évvel később (1326) már szalánkai birtokról, tehát faluról szólnak a források. Szalánka első okleveles említése 1326-ból való. Ebben az oklevélben birtokként szerepel, Zalanta néven.90 „I Károly király parancsára ellentmondás nélkül visszahelyezték a szalánkai birtokába Bábolnai (Tamás) fia Tamást és Bábolnai Péter fia Sándort.”9' Az oklevélben a határleírás során a szomszédos Hé- reggel, Betellel és a jásti apát földjével együtt került említésre. Az 1343. október 16-án kelt oklevélben Szalánka (Zalathna) személynévhez rendelt földrajzi megjelölésként szerepel.92 „...Walth-i Pál fia Leustach elmondta a megyei szolgabírák előtt, hogy korábban 86 Szabó 1966,135. 87 Agár föld Gyarmat irányában fekvő másik fele Saulé volt. Hazai okmVII. 107-109. 88 Uo. 89 Szabó 1966,136. 90 MNLOLDL2374. 91 AOklt. X. 235. (377. sz.) 92 MNL OL DL 40 925.
