Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kovács Dávid: Héreg és szomszédos pusztái a középkorban
Héreg és szomszédos pusztái a középkorban 57 Héreg és szomszédos pusztái a középkorban Kovács Dávid Tatabánya Bevezetés Egyetemi tanulmányaim alatt folyamatosan foglalkoztatott lakókörnyezetem története, különösképpen az egykori középkori településrendszer. Ügy gondolom, hogy a helytörténet - mint a történelem mik- rotörténeti ága kiváló lehetőséget nyújt szűkebb környezetünk megismerésére. Héreg történetének feldolgozására a fő inspirációt Nieszner József, Héreg község polgármesterének felkeresése adta, aki a Hé- reghez fűződő családi gyökereimre hivatkozva kért fel egy tudományos alapokon nyugvó falutörténeti monográfia elkészítésére. Héreg történelmi múltját a faluhoz kötődő hely- történészek már több ízben is igyekeztek feltárni, de mindeddig kevés figyelmet szenteltek a középkori birtoktörténetnek. A falu történetét, illetve annak egy részét eddig két munka dolgozta fel. 1996-ban a Hé- regi Polgármesteri Hivatal kiadásában megjelent id. Csík Rezső Krónika című kötete, és dr. Horváth Géza: A hévégi református egyházközség története templomának felépítéséig című tanulmánya a József Attila Megyei Könyvtár 2010-ben kiadott évkönyvében. Héreg birtoktörténeténél nem csupán a falut említő írásos (primer, szekunder) forrásokat kutattam, hanem az összes olyan egykori possessio vagy terra történetét is feldolgoztam, melyek Héreg faluhatárával szomszédosak voltak. Noha ezek a birtokok és földek más-más birtokos tulajdonában álltak, a forrásokban mégis (szinte minden esetben) együtt kerülnek említésre. így logikus döntésnek tűnt együtt, egy szerves egészként bemutatni e birtokokat. Ráadásul a középkor végén e birtokok nagy része - már ha valóban lakottak voltak - elpusztásodott, s földjeit később, a 17. századtól Héreg és Tarján hasznosította, bérelte. A középkori falutörténet vizsgálatát és az egyes birtokok lokalizációját segítették a Héreg területére vonatkozó régészeti lelőhelyek és a Lechner Lajos Tudásközpont anyagai is. így a Héregi Önkormányzat által benyújtott LLTK/961/2013. számú kérvény alapján az összes - Héreg területére vonatkozó, régészek által feltárt és/vagy helyszíni szemle során begyűjtött- régészeti adat rendelkezésemre állt.1 A teljes középkori településtörténet összképének kialakítása során igyekeztem a mikrotörténeti eseménysorok egyes fejezeteit az országos jelenségekkel párhuzamba vonni. Ezáltal a helytörténet nem csak a mikrotörténet részterületére szorítkozik. Héreg természetföldrajzi környezete Héreg község a Dunántúl északkeleti részén, Ko- márom-Esztergom megye keleti felében, Lábatlantól délre, Tardostól és Vértestolnától keletre, Tarjántól északra, Bajnától délnyugati irányban fekszik. A falut északról az Északi-Középhegység nagytájához tartozó Dunazug-hegyvidék Gerecse nevű hegysége határolja. A hegység Központi-Gerecse kistájától délre terül el a falu. Héreg a Héregi-medence tájegységében fekszik, mely a Gerecsei kismedencék kistájának északi szegletében helyezkedik el.2 A Gerecse-hegység sasbércsorait észak-északnyugati és dél-délkeleti irányból törésrendszerek veszik körül, melyek mentén tágasabb medencék és szűkebb eróziós völgyek találhatók. A hegyközi medencéket határozott szerkezeti vonalak jelölik, melyeket homok, agyag és homokkő változatos rétegsorai fednek medencealapzatainál. A medencék aprólékos tagoltsága nagyfokú lejtőváltozatossággal párosul. A változatos lejtőkön intenzív az erózió és gyakori jelenségnek számít a völgytalpak feliszapolódása. A mezőgazdasági hasznosítási térszínek így a művel- hetőség szempontjából kedvezőtlen adottságú területeknek minősülnek. A Gerecsei kismedence vidéke az előnytelen mezőgazdasági feltételek ellenére építési nyersanyagokban gazdag. Földtani adottságából fakadóan a Héreghez közeli területek mészgyártási mészkőben bővelkednek. A Héreggel szomszédos Tardosbánya területe díszítő mészkővel, Tarjáné mészgyártási mészkővel, Vértestolnáé cementipari mészkővel és cementipari agyagmárgával rendel1 Héreg területére vonatkozó régészeti lelőhelyek térinformatikai képe: 1. ábra. 2 Marosi - Somogyi 1990, II. 712.
