Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Tokai Gábor: Hol volt Peuké szigete?

Hol volt Peuké szigete?

53

és Szilisztra közé.10 Akárhova is helyezzük azonban az Al-Duna mentén Peuké szigetét, az Adria-vidéki kelták követjárása mindenhol igen valószínűtlennek látszik. De éppen a Vaskapu utáni Duna-szakaszban tűnik elképzelhetetlennek egy meredek falú sziget is, mely előtt a folyó keskeny mederben gyorsan folyik, ugyanis az alsó szakaszra éppen a meder szétterülése, a folyás lelassulása és a sekély szigetek, homokzátonyok kialakulása a jellemző.11

Arrianosz (azaz Ptolemaiosz, Lagosz fia) szövege nem említ olyan adatot, amely alapján Peuké szigete a Duna-torkolatba lenne helyezhető. Az első források egyike, amely ezt állítja, Apolloniosz Rhodiosz Argo- nautikája12 (IV. 309-313.), megemlítve a szigetet körülvevő két torkolatág nevét is Narékosz (Arékosz)13 és Kálón sztoma. Kortársa, Khioszi Szkümnosz pedig azt jegyzi meg, hogy a sziget a nevét a rajta található sok fenyőfáról kapta, mérete pedig akkora, mint Rodosz szigete.14 A későbbi auktorok többnyire e két szerző információit ismétlik. Fel kell tételeznünk tehát, hogy két különböző szigetről és egy véletlen név- hasonlóságról van szó. De hol lehetett az Alexandrosz hadjáratában említett sziget?

Fentebb kifejtett érveim alapján ezt a Vaskapu fölött lévő folyamszakaszokon kell keresni. Ennek a feltételezésnek nem mond ellent a triballoszok lokalizálása sem, Hérodotosz adata ugyanis azt is megengedi, hogy az egész Morava-völgyet e nép által lakott területnek tartsuk, de valószínűleg Sztrabón fentebb tárgyalt adatát („az agrianosoktól az Istrosig 15 napi járóföldnyi területet laktak”) is értelmezhetjük úgy, mint ami ebbe az irányba mutat. Ha tehát elfogadjuk, hogy a triballoszok eléréséhez a legkézenfekvőbb út a Nesztosz völgyében vezetett Szófia térségéig, akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy innen a Nisava és a Morava völgyében is el lehet jutni a Dunához. Kézenfekvő ellenvetés lehet, hogy ebben az irányban a seregnek nem kellett volna átkelnie a Balkánhegységen, hiszen az út errefelé a Verila és a Szredna Gora (Antibalkán) közt vezet. A Verilát Thuküdidész ugyan Szkombrosz-hegységként említi, az Antibalkán vonulatára azonban talán vonatkoztatható a Ha- imosz megnevezés.

Ha elfogadjuk ezt az útvonalat, szembeötlő, hogy a triballosz király neve a mai Mitrovica ókori nevére, Sirmiumra rímel (amelynek előfordul a Syrmium és Syrmis változata is).15 Feltételezve, hogy Peuké szigete eredetileg valahol a Morava-torkolat és Mitrovica által pontosítható Duna-szakaszon volt, az Apolloniosz Rhodiosznál említett Narékosz (Arékosz) torkolt) ld. POLASCHEK:Pewce 1389.

11 A szerző ez esetben saját tapasztalataira tud hivatkozni, ugyanis matrózként kétszer is végighajózott az Al-Dunán.

12 Apolloniosz 1995.

13 A későbbi forrásokban Narakon, Naraku-, Narakion néven említve, ld. Max FLUSS: Naracu Stoma 1698.

14 Ld. a fenti ApoUóniosz-kiadás jegyzete.

15 FLUSS: Sirmium 352. A mai Mitrovica legalább a kelták

óta lakott település.

latág nevét összefüggésbe lehet hozni a Sztrabónnál említett rejtélyes kilétű Noarosz folyóval, melyről a következőket írja:

VII.5.12. „A nagy skordiskosok az Istrosba ömlő két folyó között laktak, a Segestika mellett elfutó Noaros és a Margos (némelyek szerint Bargos) között...”

VII.5.2. „Nauportos közelében van a Korkoras folyó, mely a szállítmányokat felveszi és a Sabosba ömlik, ez a Drabosba, ez utóbbi meg Segestika mellett a No- arosba. A Noaros ezután az Albios hegyről eredő és az iapodokon keresztülfolyó Kolapis vizét is felveszi s így megnagyobbodva ömlik a skordiskosoknál a Danuios- ba.”

Egy másik helyen az utóbbi vízrendszert így írja le:

IV.6.10. „Ezután jön a síkságon Segestika városa, mellette folyik el az Isterbe ömlő Saos. (...) Nauportos mellett folyik el ugyanis az Illyriából jövő hajózható (Korkoras) folyó, amely a Saosba ömlik, úgyhogy köny- nyű a szállítás Segestikába, meg a pannonokhoz és tauriskosokhoz. Ennél a városnál ömlik a Saosba a Kolapis is, mindkettő az Alpokból ered, s hajózható.”

Ha a második forráshelyből (VII.5.2.) kiiktatjuk az általam kiemelt részt (a Dráva említése itt mindenféleképpen nyilvánvaló képtelenség), azt találjuk, hogy Segestikánál (ma Sisak) két folyó találkozik: a Sabos és a Kolapis, és mindkettő a Noarosba ömlik, azaz a Száva további szakaszába, amely az alternatív forráshelyben maga is (ahogyan ma is) Saos- ként jelenik meg.16

Ha tehát elfogadjuk, hogy a Száva Sisak és a torkolat közti szakaszát Noaroszként (is) ismerték,17 továbbá hogy Peuké szigete - melyet egyik oldalról egy Narakosz nevű víz határol - valahol Mitrovica és a Morava környékén lehetett, kézenfekvő feltételezni, hogy Peukénak a Száva legalsó szakasza és a Duna által határolt területet nevezték (itt volt Sirmium is), melyet egyik oldalról a „Noaros vize”, vagyis a N(o)ar- ak(osz),18 a másik oldalon pedig a Duna határolt. Ez a földrajzi alakulat természetesen nem sziget, azonban ha figyelembe vesszük nyugaton a Boszut (Bosut) és a Valkó (Vuka) folyását is, szinte annak tekinthető. Ezt a területet a középkorban gyakran említik Szerénái szigetként,19 de már Menandrosz is Szirmiané né- szosz-ként (vagyis Sirmiumi szigetként) ír róla.20

16 A Száva alsó szakaszaként magyarázta a folyónevet Gosselin és Kubitschek is, azonban Polaschek ezt teljesen valószínűtlennek tartotta, ld. POLASCHEK: Noaros 785.

17 El kell ismerni ugyanakkor, hogy a Száva folyónak ez már a negyedik ókori neve lenne az Isztrosz és az Imityes/ Metuba-/Matoasz mellett, ld. Tokai 2010, 118., Tokai 2013,116.

18 ieur. akua/eku- ‘(folyó)víz’, latin aqua, kelta Aquincum, óír oiche, walesi aig, ld. Pokorny 1959,23.

19 GERE 2000, 338.

20 Menandros frg. 63. ld. FLUSS: Sirmium 352.