Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Cserte István: Komárom-Esztergom megyében forgatott filmek és helyszínek
Komárom-Esztergom megyében forgatott filmek és helyszínek 181 Komárom-Esztergom megyében forgatott filmek és helyszínek Cserteg István (Tatabánya) Bevezetés Egy település életében nemcsak kultúrtörténeti érdekesség, adalék lehet egy-egy ott forgatott film ténye, emléke, de a történeti, helytörténeti vagy akár művészet-, építészettörténeti kutatás egyik forrásaként is számottevő, esetenként pótolhatatlan adatokat nyújthat. Kutatásom elsődleges célja a megyében forgatott filmek címek, rendezőik, forgatási helyszínek és a készítés éve alapján történő összegzése. Az így összegyűjtött adatok a kutatóknak is könnyebbséget, segítséget nyújthatnak, s egyben hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az itt készült alkotások minél tovább megmaradjanak az emlékezetben. Azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy számos rendező talált méltó helyszínt megyénkben filmjeihez. Komárom-Esztergom megyét közel száz évvel ezelőtt választották először egy játékfilm helyszínéül: 1918-ban forgatta Komáromban Korda Sándor Jókai Mór regényéből Az aranyember első kópiáját. Korda Sándor a Tanácsköztársaság végeztével Angliában telepedett le testvéreivel, ahol velük jött létre az angol nemzeti filmgyártás. A FORGATÁSOK HELYSZÍNEI Az alábbi településeken voltak forgatások: Almásfüzitő, Ács, Bana, Bábolna, Baj, Bajna, Bököd, Csolnok, Dunaalmás, Esztergom, Esztergom-Búbánatvölgy, Gyarmatpuszta, Gyermely, Héreg, Kisbér, Kesztölc, Komárom, Klastrompuszta, Majk, Naszály, Oroszlány, Piliscsév, Remeteség puszta, Síkvölgy, Somodorpuszta, Súr, Szomor, Tata, Tatabánya, Tarján, Várgesztes, Vértesszőlős, Vértessomló. A hazai stábok mellett francia, angol, német, amerikai, olasz, spanyol, szlovák, kanadai filmesek dolgoztak a mozgókép sikeréért, nem egy esetben legendás színészekkel. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy az Oscar díjas, tatabányai kötődésű Szabó István rendező is készített filmet megyénkben, de a szintén Oscar díjas Légy című animációs film is itt, Tatán kapott ihletet. Ugyancsak dolgozott nálunk - bajnai helyszínen - az Oscar díjas cseh rendező, Jirí Menzel a Szívzűr című alkotásban. A Tatabányán forgatott filmek közül kiemelhető a Bán Frigyes rendezésében 1941-ben készült Az utolsó dal című alkotás. Jávor Pál és Sárdy János főszereplésével - mai mércével mérve - is kiváló filmet forgattak. Nemcsak a bányászok életének mindennapjaiból, hagyományaiból őrzött meg számunkra számos elemet, de a korabeli helyszínek közül is több tisztán felismerhető, így pl. a felsőgallai Kálvária hegyről filmezett részlet a vasútállomással, háttérben az ipari területtel és a tatabányai erőművel. A háború utáni filmek sorából kiemelkedik Szabó István Tatabányát is helyszínéül választó, 1966-ban készült Apa című filmje, amely 1968-ig 6 nagydíjat nyert el Acapulcótól Moszkváig. Készült több, de soha bemutatásra nem kerülő film is. Ezek közül egy - Az Omlás -1963-ban készült Tatabányán, nagyszámú bányász statisztára támaszkodva, ami végül sosem került nyilvánosságra. Omlás - Tatabánya, 1963 — Collapse - Tatabánya, 1963
