Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Taizs Gergő: A Tatabányai Múzeum tevékenysége a rendezvények tükrében (2015–2016)
A Tatabányai Múzeum tevékenysége a rendezvények tükrében (2015-2016) 177 Gyerektábor (2015). (Fotó: Vágó-Lévai Katalin) Childrens camp (2015). (Photo by Katalin Vágó-Lévai) A Tatabányai Múzeum rendezvényeinek tematikáját elsősorban a múzeum aktuális kiállításai, az országos múzeumi rendezvények (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja) tematikája, a hagyományőrzés, valamint a látogatói igények határozzák meg. A rendezvények száma a vizsgált két évben nagyjából megegyezik (2015-ben 57, míg 2016-ban 54 rendezvény szervezésében vett részt az intézmény). Főszervezői minőségben 56 rendezvényt - azaz majdnem pontosan a felét - bonyolította le a múzeum. A társszervezők közül az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetével, az Agora Étterem és Kávézóval, a Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvánnyal, valamint az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolával működött együtt a legtöbb esetben a múzeum. Az országos múzeumi eseményeken rendszerint sikeresen, a központi tematikához igazodva sikerült részt venni. Ezek közül kimondottan nagy sikere volt mindkét esztendőben a Múzeumok Majálisára szervezett programoknak, valamint a Múzeumok Éjszakája rendezvényeinek (Sör és Perec (2015), Egy újító bányamérnök, Ranzinger Vince emlékezete (2016)). Élő múzeum program a skanzenben a Bányásznapon (2015). (Fotó: Dallos István) Living museum program in the skanzen on Miner’s Day (2015). (Photo by István Dallos) A felsorolásban alulról jövő, látogatói igényekre reflektáló kezdeményezésekkel is találkozunk, ilyenek voltak a SkanZen biofesztiválok, az ismeretterjesztő előadások, vagy a PANPIC névre keresztelt elektronikus zenei piknikek. A múzeum baráti körének szerveződését - melyet Izsák Zoltán kezdeményezett - is ide sorolom, ami egyben az intézmény erősödő társadalmi beágyazottságának a megnyilvánulása is. Az interaktivitás komoly látogatói elvárássá nőtte ki magát a 21. században. A múzeum rendezvényszervezési stratégiájában tehát ez is kulcsszerepet játszik - erre jó példa többek között Tóth Enikő Emberek és tárgyak című projektje, a Kovács Éva múzeumpedagógus által kidolgozott gyerekfoglalkozások, valamint a Metamorfózis című állandó kiállítás is. Szabó István filmrendező a Múltunk nyomában című konferencián (2016). (Fotó: Eipl Bernadett) István Szabó movie director at the In The Footsteps of Our Past Conference (2016). (Photo by Bernadett Eipl) A helyszínt tekintve az intézmény Szent Borbála téri központi épülete adott otthont az események zömének - ennek egyik oka a Bányászati és Ipari Skanzen szezonális nyitva tartása, másik oka pedig, hogy az időszaki kiállítások jelentős része a központi épület kiállító tereiben nyílik, így - nyilván - az ezekhez rendelt programokra is ott kerül sor. A helyszíneket tekintve hagyományosan kivételt képez a Múzeumok Majálisa, melyet Budapesten, a Múzeumkertben szervez meg évről évre a Magyar Nemzeti Múzeum - ezeken a rendezvényeken kiállítóként vett részt a Tatabányai Múzeum. A rendezvények felosztásakor, jellegüket tekintve, hét nagyobb csoportot különböztetek meg: 1. Országos múzeumi rendezvények 2. Kiemelt városi nagyrendezvények 3. Múzeumi rendezvénysorozatok 4. Időszaki kiállítások megnyitó eseményei 5. Konferenciák 6. Családi napok 7. Művészeti és gyerektáborok
