Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Prohászka Péter: Adalékok a tokodi mészbetétes temető kutatástörténetéhez

14

Prohászka Péter

zetközi kutatás még mindig sok esetben pannóniai edényekként közli a mészbetétes edényeket. Römer érdeklődését a korszak emlékei iránt a jegyzőkönyveiben előforduló feljegyzések mellett még egy, a hagyatékában található és vélhetően a Magyar Nemzeti Múzeum második világháborúban elpusztult régi igazgatósági irataiból származó rajz is jelzi. Ezen az illusztráción egy mészbetétes temető edényei vannak lerajzolva (2. kép), amelyek 1834-ben Kömlődön kerültek elő.8

A mészbetétes edények besorolását végül is Hampel József végezte el a VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus kiállításának katalógusában, ahol azok rajza mellett9 őskori besorolásukról a következőket írta:10 „ Vases en argile rouge in noire, bien auite, ornés de raies et de cercles remplis dune matieres blanchät- re. Les plus intéressant sont représentés par les Figures 59-63 (Voyez aussi „Ant. Pr. de la Hongrie” XX. 5, 8, 113). M. Römer a donné le nőm de vases Pannonien aus vases ainsi ornés, parceque on les trouve le plus souvent dans les contrées trans-danubiennes, habities

par les Romains, cepudent dans ces derniers temps on les a trouvé aussi á Hatvan et á Tószeg, endroits oú les Romains ne se sont jemais établis.”

Már a következő évben említés található az Archa- eologiai Értesítőben az első temetőről, amely a Tolna megyei Várdomb községben került elő, s ahonnan Belánszky Béla 17 pannóniai barbár edényt küldött, melyek „homorú czirázatai fehér kemény mázzal be- vonvák,”u A lelőhely a község északi részét képező hegytetőn elterülő síkságon feküdt, ahol pinceásás közben bolygattak meg egy középső bronzkori temetőt.11 12 Egy évvel később Rómer már ugyancsak a bronzkor emlékei között tárgyalta a leleteket az 1876- os Ősrégészeti és Embertani Kongresszus eredményeit bemutató munkájában.13 Ezután sorra jelentek meg kisebb híradások, edényrajzok és utalások, mígnem Wosinsky Mór magyarul, majd németül ismertette a mészbetétes kultúra emlékeit és pontosította besorolásukat, megteremtve e bronzkori kultúra alapmunkáját.14

** ií<L *P+.

2. kép: A kömlődi mészbetétes edények rajza 1834-ből (Országos Széchenyi Könyvtár)

Abb. 2 Zeichnung der inkrustierten Keramik aus Komlód von 1834 (Ungarische Landesbibliothek)

8 A kérdés csupán az, hogy a Komárom-Esztergom megyei Kömlődön, vagy a Tolna megyei Dunakömlődön. Ugyan mindkét lelőhelyről ismertek a korszak leletei: Wosinsky 1904, 51 v. ö. Cseh 1999, 46, azonban temetőről eddig egyik helyről sincs tudomásunk.

9 Hampel 1876,92, Fig. 54-63.

10 Hampel 1876,90.

11 Hampel 1877,98.

12 Hampel 1877,98.

13 Römer 1878,163.

14 Wosinsky 1904. v. ö. Kiss 2012,13.