Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Macher Péter: A Magyar Általános Köszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939–1944
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. gazdasági teljesítménye a II. világháború időszakában 1939—1944 131 A MÁK Rt. háború alatti gazdasági teljesítményét összességében két részre oszthatjuk: a konjunktúra és a gazdasági hanyatlás időszakára. A kettő között viszont nem igazán lehet éles határvonalat húzni, mivel a konjunkturális és a dekonjunkturális tényezők párhuzamosan jelentkeztek. 1939-ben például nőtt a szénszükséglet, ugyanakkor egyre érezhetőbbé vált a bányafahiány; 1940-ben megépült a felsőgallai alumíniumkohó, ugyanakkor munkásellátási problémák is jelentkeztek. A háború második felétől azonban már egyértelműen hanyatlásról beszélhetünk. A Tatabánya története I-II. szerzői előszeretettel hangsúlyozták, hogy a MÁK Rt. kiszolgálta a fennálló politikai rendszer „agresszív” és „fasiszta” háborús politikáját. Az elmondottak alapján a valóság ugyanakkor inkább az, hogy az állam durván kizsákmányolta a vállalatot, és ezzel ellehetetlenítette a normális gazdasági működést. Az értékelésnél azt is meg kell jegyeznünk, hogy a 20. században az állam a gazdaság működését, valamint a szociálpolitikát szabályozó rendelkezések sorával avatkozott bele a vállalatok életébe. Ez a 19. században még nem volt jellemző. A dolgozatban ismertetett tények is részben a hosszú távú állami beavatkozás folyamatának a részei voltak. Az állami beavatkozás mértéke a II. világháború befejezését követően sem csökkent, sőt, újabb lendületet kapott: ennek betetőzése volt a szénbányák (1946), majd a 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosítása (1948). Ezzel pedig befejeződött a MÁK Rt. mintegy 60 éves története.
