Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében

116 Simonik Péter A négy község területén kereskedelmi tevékenysé­get végzők összetételéről elmondható, hogy közöttük legnagyobb számban olyan kereskedőket találunk, akik egyrészt ruházati és textilüzleteket (76 eset), másrészt pedig fűszer- és vegyeskereskedéseket (69 eset) működtettek. Mindezek mellett jelentős volt a lakberendezési, a háztartási és a műszaki cikkeket forgalmazó üzletek (15 eset), valamint a friss zöldsé­get, gyümölcsöt és tojást árusító boltok (17 eset) szá­ma is.31 AKI BÚTORT Nálunk vesz; annak nyugodt álma tessz­ARANY-KAKAS butorház Felsőgalla, Ul Telkes ház. Frischmann Márk Márton bútorüzletének hirdetése32 The ad of Márk Márton Frischmanns furniture store Amint látható, ezen vállalkozások elsősorban az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek iránti szükségletet elégítették ki, de a vásárlóknak hely­ben lehetőségük volt luxuscikkek beszerzésére is. Ide sorolhatjuk az órákat, ékszereket és illatszereket értékesítő üzleteket, vagy a meglehetősen szűk kört érintő benzinkutat is. Ez utóbbival a Tatán is boltot működtető Weisz Herman fűszernagykereskedő ren­delkezett, aki vélhetően a kereslet csökkenése miatt döntött úgy, hogy az 1937-ig két éven át a felsőgallai piactéren lévő benzinkútját bezárja és a továbbiakban a benzint már csak saját üzletében, hordókból árul­ja.33 A képesítéshez kötött tevékenységet végzők között a legnagyobb számban mészárosokat és henteseket (9 fő), cipészeket (8 fő) és szabókat (8 fő), valamint órásokat és ékszerészeket (7 fő) találhatunk.34 A ke­reskedőkhöz képest lényegesen szűkebb kört jelentő 31 TbL D Iparlajstrom (1887-1948) alapján. 32 Tatabányai Egyházközségi Értesítő 1934/10. sz. 16. 33 TbL V./103.2. 5. doboz 289/1939 1939. február 3. 34 TbL „A” Iparlajstrom (1887-1948) alapján. csoport létszáma elsősorban az általuk előállított ter­mékek, vagy az általuk nyújtott szolgáltatások felve­vőpiacának nagyságával volt összhangban. Bizonyos esetekben viszont a tevékenység jellege volt a legfőbb magyarázat arra, hogy miért nem volt szükség több szakmaibelire. Ide sorolhatjuk például a húsfeldolgo­zás területén dolgozó szakembereket is. Weisz Herman fűszerkereskedő hirdetése The ad of Herman Weisz’s grocery Felsőgalla közigazgatási területén 1940-ben 20 hentest és mészárost találunk, akik közül hárman (Nobel Sándor, Sebő Kálmán, Kálmán Imre) bizo­nyosan izraelita felekezetűek voltak.35 A következő évből származó kimutatásban, amely forrás 17 helyi hentesről és mészárosról tesz említést, már csak Sebő Kálmán nevével találkozunk. A mindkét szakmában jártas Sebő 1940-ben két marhát, 235 borjút, 795 ser­tést, 92 juhot vágott le, s ezen teljesítményével az első helyet foglalhatta el szaktársai között.36 Egy eszten­dővel később az általa feldolgozott sertések (358) és juhok (66) számát tekintve az első, a borjúk számát tekintve (65) pedig már csak a harmadik helyen sze­repelt.37 Az engedélyhez kötött tevékenységek közé tartozó, 21 beazonosítható zsidó vállalkozó többsége (10 fő) a vendéglátáshoz kapcsolódó területeken kocsmáros- ként (4 fő), vendéglősként (4 fő) és kávéház tulajdo­nosként (2 fő) dolgozott. Rajtuk kívül három kávés, egy kávémérést működtető, valamint két szikvízgyár­tó kért és kapott engedélyt vállalkozásának beindítá­sához és látta el termékeivel az előbbiekben említett vendéglátóhelyeket.38 35 TbL V./103.2. 10. doboz 3/10/1942 Kimutatás Felsőgalla község hentesei és mászárosai által levágott állatokról az 1940. évben 36 TbL V./103.2. 10. doboz 3/10/1942 Kimutatás Felsőgalla község hentesei és mászárosai által levágott állatokról az 1940. évben 37 TbL V./103.2.10. doboz 3/10/1942 1942. február 6. 38 TbL „B” Iparlajstrom (1887-1948) alapján

Next

/
Thumbnails
Contents