Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kiss Vendel: „…A magyar rögnek vér az adója és vér az ára” – Első világháborús hősi emlékművek állítása Tatabányán és elődközségeiben
106 Kiss Vendel Az EMLÉKMŰVEK SZIMBOLIKÁJA A világháború befejezésétől 1938-ig mintegy 1600 háborús emlékművet avattak az országban.30 Ezek nagyobb része emléktábla vagy emlékoszlop volt, csak kisebb részük volt szobrászati alkotás. A felállított emlékműveket főbb motívumaik alapján a szakirodalom 11 nagyobb csoportba sorolja.31 Ha az alkotások szimbolikus tartalmát figyeljük, akkor ez a szám csökken. A legtöbb alkotás a hőskultusz jegyében a katonának állít emléket, aki vagy harcol, vagy éppen halni készül, esetleg elesett bajtársát támogatja, gyászolja. A másik fő mondanivaló az otthonmaradó családhoz kapcsolódik, aki vagy az apát, vagy a fiút (esetleg mindkettőt) gyászolja. A harmadik nagyobb szimbolikus tartalom az állandó harckészséget volt hivatva jelezni, a magyar ősmúlt alakjainak megidézésével. Az ősmagyar harcos egyedül, vagy a honvéd figurájával együtt a haza védelmére való állandó készenlétre utal. A hősiesség, a dicső múlt és a harckészség együtt egy jelképi motívumban, az emlékoszlopokon gyakorta szereplő sas vagy turulmadár alakjában fejeződik ki. Végezetül karakteres elem volt az emlékművek egy részénél a vallásos mondanivaló is, részben azért, mert az emlékművek egyfajta közös síremlék szerepet is betöltenek, és azért is, mert metaforikusán utalnak a magyar sors krisztusi párhuzamaira. Az egyes emlékműveknél a különböző szimbolikus elemek gyakran keverednek a kifejezni kívánt jelentéstartamnak megfelelően. Művészileg a legigényesebb megvalósítású és legösszetettebb jelentéstartammal bír a tatabánya-óvárosi emlékmű. Ligeti Miklós alkotásában egy csoport (férfi és két gyermek, kisfiú és kislány) helyez el virágcsokrokat egy oszlop előtt, melynek a tetején sas ül, karmai között kardokkal. Az alakok gyászukat kifejezve lehajtják fejüket. A férfi bányászegyenruhát visel. Az oszlop felirata: „Tatabánya hősei emlékének”. Az oszlop talapzatát alkotó hasábon van a hősök nevét megörökítő tábla.32 A figurák műkőből készültek a valós alaknál nagyobb méretben. Az alkotás elsődleges mondanivalója a bányászok tisztelgése a hősök előtt. A felirat, a sas és az oszlop hadi díszítménye egyértelműen a katonai hősiességre helyezik a hangsúlyt. A gyerekek szerepeltetése azonban talán többre utal: itt az ifjúság, a jövő tiszteleg a hősi áldozat előtt. A hármas csoportozat ugyanakkor olyan, mint egy család, mely elveszette az anyát. Az anya elvesztése feletti gyász tulajdonképpen nem más, mint utalás Trianonra, a háborút követő országvesztésre. Ügy gondolom, a haza elvesztése feletti gyász kifejezéséről is szól tehát ez az emlékmű. Az emlékmű megjelenésében Ligeti síremlékszobrainak kompozíciójához közelít. A mester munkásságának jelentős része síremlékplasztika - a tatabányai emlékmű jelentésrétegei között is a gyász őszinte kifejezése a legfontosabb. Bánhida község emlékművén bekötött fejű, sebesült, álló honvéd alakja szerepel. Bronzból készült életnagyságnál nagyobb méretben. Az óvárosi emlékmű csoportja (Fotó: Kiss Vendel) The memorial’s group of statues in Óváros (photo by Vendel Kiss) 30 Kovács 1985, 30. 31 Nagy 1985,80-81. A bánhidai emlékmű alakja (Fotó: Eipl Bernadett) The figure of the memorial in Bánhida (photo by Bernadett Eipl) 32 61 név.
