Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság
5« Csikó Anna ban nem a STR 0018-as fal vonalában épült, hanem attól kb. 0,5 m-rel délebbre épült hozzá a STR 0020-as falhoz. Alapozása gyengébb, mint a főépületé, építéséhez kötőanyagot nem használtak .43 Hossza 4,45 m, vastagsága 0,5 m, magassága 0,1-0,18 m. A 4. helyiség betöltése (STR 0138) megegyezik az előző három szoba betöltésével. E réteg bontásából is kerültek elő római kerámia-töredékek.44 A helyiség területe kb. 15,2 m2. A STR 0019 és STR 0020-as fal találkozásánál egy kemence omladéka (STR 0137) állt. Mérete 1,1x0,7 m. Valószínűleg kővel rakott és agyagtapasztásos. Sütőfelülete kb. 0,5-1 cm vastag. A sütőfelület alatt vékony fekete csík húzódott. Az ásatásvezető megfigyelése szerint „a kemence felhasználta a ház sarkát”. A kemence omladéka alatt őskori kerámiatöredékek is voltak (16., 26. kép). A III. sz. épülettől délre és keletre fekszik egy betöltési réteg (STR 0194). Ezen a rétegen helyezkedik el egy műhely(?) omladéka (STR 0187), amelyből olvadék is került elő, valamint egy kemence sütőfelülete (STR 0200). Mérete 1,28x1,112 m. Ez utóbbitól északra (a III. sz. épülettől délnyugatra) egy kevert, sötétbarna betöltési réteg (STR 0338) terül el. A III. sz. épülettől délre találtak egy falrészletet (STR 0195), amely a STR 0022-es falra merőlegesen áll, és 2 m hosszú. Erre merőleges a STR 0196- os falszakasz, amely 1,03 m hosszú .45 A STR 0199-es falszakasz szintén merőleges a STR 0022-es falra. Ez a falrészlet 3,45 m hosszú .46 Az épülettől délkeletre is található egy 3,5 m hosszú falrészlet (STR 0198).47 A STR 0196-os faltól keletre található egy om- ladék (STR 0197). Mérete 1,8x1,67 m. A STR 0020-as faltól délkeletre 1 m-rel egy kisebb omladékos területet (STR 0211) észleltek, amely a ház alapjával megközelítőleg egy szinten helyezkedett el, és amelyben apró kövek mellett padlótöredékeket is találtak. Kérdés, hogy ezek a padlótöredékek az 1. helyiségből származnak, vagy esetleg a III. sz. épülethez tartozó, eddig ismeretlen helyiség padlózatának maradványai? Omladékot, benne paticsdarabokkal, a Csak az alapozás legalsó két kősora maradt meg, amelyek a főépület alapozásának harmadik-negyedik sorába esnek. Kerámiák csomagolásán az áll, hogy a „STR 0138 betöltés bontása, járószint alól". A dokumentációban nem találtam arra való utalást, hogy ebben a helyiségben találtak volna járószintet. Azonban az nincsen megadva, hogy a STR 0195-ös falhoz képest merre (keletre vagy nyugatra?) helyezkedik el. Viszonya a többi falszakaszhoz nincsen megadva. Iránya, és viszonya a fentebb említett falszakaszokhoz nincsen megadva. STR 0021-es faltól 0,7 m-rel északra is találtak (STR 0212).* * * * * 48 Ennek közelében találtak római kerámiát. A III. sz. épülettől keletre (a III. és IV. sz. épület között) egy sóderos-paticsos omladék (STR 0232) terül el, amelyből vakolattöredékek és kerámia került elő (26. kép). A III. sz. épülettől északkelet-keletre (a ház keleti sarkától 1,5 m-re keletre) helyezkedik el egy apróköves omladék (STR 0332), amely meszes-ha- barcsos foltokkal volt keverve. Ebből az omladékból bronzpénz, római házikerámia, állatcsont és néhány salakdarab is előkerült, másodlagos helyzetben. A III. sz. épület tehát egy legalább négyhelyiséges ház volt, amelynek 1. helyisége fűtéssel rendelkezett, továbbá negyedik helyiségében is, valamint a házhoz közel is található egy kemence. Nem kizárt, hogy az épülettől nem messze található falak (STR 0195-0196, 0198-0199) és a STR 021 l es omladék is egy ehhez az épülethez kapcsolódó helyiség részei voltak, de az is elképzelhető, hogy egy másik, az előzőhöz közel álló épület részei voltak, hiszen a IV. sz. épület is közel van a III. házhoz. Ezt további ásatással lehetne tisztázni. A négy helyiség közül járószintet csak a 2. szobában sikerült megfogni, itt azonban kettőt is (STR 0369 és STR 0388). Az épület összes helyiségének betöltése (STR 0141, 0185, 0117, 0139, 0138) és valószínűleg a háztól délnyugatra lévő STR 0338-as réteg is azonos volt: sötétbarna, agyagos kevert réteg. A falak többnyire vértesszőlősi édesvízi mészkőből készültek, azonban a STR 0017 és STR 0021-es falhoz helyenként gerecsei jura mészkövet is használtak, illetve a STR 0018-as fal szinte teljes egészében gerecsei jura mészkőből épült. Az épület körül, illetve e ház és a IV. sz. épület között nagyon sűrűn helyezkednek el az omladé- kok továbbá a területről nagyszámú római pénz és ólomtöredék került elő. Az egyik omladékban (STR 232) lévő vakolatdarabokról sajnos éppen ezért nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyik épületből származnak, de valószínűbbnek tűnik, hogy a III. sz. épületből, mivel az fűthető volt, ezért feltételezhetően lakófunkcióval bírhatott. A STR 0332-es omladékban lévő salakdarabok, illetve az épülettől nem messze elhelyezkedő kemence (STR 0200) és műhely omladéka (STR 0187) pedig egyértelműen jelzik, hogy az épület közelében ipari tevékenység folyt. A dokumentáció alapján nem egyértelmű, hogy ez az omladék a 4. helyiségen belül helyezkedik el, vagy kívül, csak más irányban.
