Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság

56 Csikó Anna Az épület déli sarkához egy vékony kerítés­fal csatlakozott (STR 0183), amely a STR 0038-as fal meghosszabbításaként haladt tovább 6,19 m-en, majd bekanyarodott nyugatra. Ez a szakasz 1,8 m hosszú volt. A kerítésfal szélessége 0,36 m. A fal vo­nalában (az észak-déli irányú szakasznál) két cölöp­lyuk (STR 0384-0385) található. Egy harmadik cö­löplyuk (STR 0386) is ismert erről a területről, ez azonban nyugat-keleti irányú faltól beljebb (észa­kabbra) található kb. 0,8 m-rel .27 A ház cölöplyu­kas kerítésfalától délre egy 9,84 m hosszúságú, 0,5 m széles és 0,2-0,27 m magas, nyugat-keleti irányú kő­fal és omladéka (STR 0146) került elő. A fal egyré­tegű kősorból áll, kötőanyagot nem tartalmazott.28 Bontása során római edénytöredékek29 kerültek fel­színre (11-12. kép). Ugyanerről a területről került elő egy szemétgödör (STR 0387) is, amelyben nagy mennyiségű állatcsontot30 és római házikerámia tö­redéket találtak. Az épülettől nyugatra, a STR 0093- as betöltésben került elő egy kút (STR 0260), amely­nek azonban csak a felét tárták fel. A kúton belül valamint körülötte fekete, humuszos réteg (STR 0259) terült el (13. kép). A II. sz. épület tehát három helyiségből állt. Az 1. szoba kb. 26,4 m2 alapterületű, míg a kisebbek 6,72 m2 (3. helyiség) illetve 4,8 m2 (2. helyiség) nagy­ságúak lehettek. A kövek között habarcsos, sóderes kötőanyag volt megfigyelhető. A ház déli részéhez egy cölöpös, köves objektum, az ásatásvezető véle­ménye szerint egy előtetős szerkezet kapcsolódott. Ettől délre pedig valószínűleg egy kerítés húzódott. Még a kerítésen belül feküdt egy szemétgödör. A ház északnyugati részétől nem messze pedig egy kút he­lyezkedett el. Mindhárom cölöplyuk egyenes oldalú, vízszintes aljú, kerek gödör. Átmérőjük 0,3 m, lehumuszolt felszíntől számított mélységük pedig 0,3-0,35 m. Betöltésük égett, sötétszürke paticsos, faszenes ré­teg, amelyből csak kevés edénytöredék került elő. Anyaga jura mészkő. Több szelvényen keresztül húzódott. Többek között 5 darab terra sigillata (Csikó 2012, Kát. 14-15., 18-20.); egy terra sigillata utánzat (Csi­kó 2012, Kát. 83.) és egy mázas dörzstál töredéke (Csikó 2012, Kát. 160.). Az állatcsontok feldolgozása még nem történt meg, és az ásatási dokumentációból pontosabb adatok nem derülnek ki az állatcsontok mennyiségére és összetételére vonatkozóan. 4. AZ V. SZ. ÉPÜLET Az V. sz. épület az I. sz épület mellett, attól északkeletre terült el (az V. szelvény területén) (1. kép 2, 6., 14-15 kép). A ház északnyugat-délkeleti tá­jolású (azonban ez pár fokkal eltér az I. épülettől). Ez az épület jelenleg ismert formájában egy- helyiséges, azonban az északkeleti (STR 0090) és a délnyugati (STR 0088) falai bementek a szelvény oldalába, ezért kiterjedése nem lett tisztázva. Az északkeleti fal (STR 0088) rendkívül omladékos, fel­tárt hossza kb. 6,8 m, vastagsága kb. 0,6 m. E fallal párhuzamos a STR 0090-es fal, melynek feltárt hosz- sza kb. 4,9 m, vastagsága kb. 0,6-0,7 m .31 A STR 0088 és STR 0090-es falakat köti össze a STR 0091-es fal. Feltárt hossza kb. 4,2 m, vastagsága kb. 0,6-0,8 m.32 A falakon belül terült el a STR 0092-es betölté­si réteg, amely római kerámiát tartalmazott.33 A II. és V. ház között feküdt a STR 0087-es omladék. Ettől nem messze, a STR 0088-as fal mellett helyezkedett el a STR 0089-es omladék.34 Erről az épületről tehát nem tudunk sokat meg­állapítani, azonban tájolása alapján valószínűnek tű­nik, hogy az II. sz. épülettel nem volt összeköttetés­ben. 5. A III. SZ. ÉPÜLET ÉS A KÖRNYEZETÉBEN TALÁLHATÓ OBJEKTUMOK A III. sz. épület a lelőhely déli részén helyezke­dik el (a IV. kutató- és III-IV/B keresztárakban). A ház négy(?) helyiségből áll, és nyugat-keleti tájolású. A továbbiakban helyiségekre lebontva fogom bemu­tatni az épületet (1. kép 7, 16. kép). Az 1. helyiség nyugati fala (STR 0017), amely egyben az épület nyugati főfala is, összesen 13,8 m hosszú, 0,62-0,7 m széles és 0,6 m magas, és kötés­ben van rakva a STR 0022, STR 0019 és STR 0140-es falakkal. A 2. helyiségnél hiányzik egy szakasza.35 A helyiség déli fala (STR 0022), amely egyben az épü­31 Ez a fal valamivel jobb megtartású, mint a STR 0088-as. 32 A fentebb felsorolt falak hossza és vastagsága a fel­színrajz alapján lett kiszámítva, mivel a STR- lapjukon ezek az értékek nincsenek feltüntetve. 33 Ebből a rétegből került elő a házikerámiákon kívül egy kígyós edény töredéke két darabban (Csikó 2012, 79-81, Kat.l.) 34 Mind a két omladék az V. szelvény STR 0047-es be­töltési rétegében feküdt. Ez a réteg is tartalmazott római kerámiát. 35 Az ásatásvezető megfigyelése szerint valószínűleg Árpád-kori beásás rongálta meg a falat.

Next

/
Thumbnails
Contents