Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Csikó Anna: A vértesszőlősi római villagazdaság

54 Csikó Anna A ház északnyugat-délkeleti irányú fala7 (STR 0027=0060 és 0062) összesen 9,8 m hosszú, 0,5-0,6 m vastag, és keleti végénél fordul.8 Az alapozás egy sza­kaszon hiányzik. Ez a hiátus kb. 0,8 m. A STR 0027-es szakasz mellől került elő a négerfejes terra sigillata(?) töredéke. Az előzőre merőleges, északkelet-délnyu­gati irányú falszakasz (STR 0063-0065) kb. 14,2 m hosszú és 0,5-0,58 m vastag .9 Déli részénél a helyiség harmadik, északnyugat-délkeleti irányú falát (STR 0066-0068) hozzá toldották. Ez a szakasz kb. 9 m hosszú és 0,56-0,62 m vastag.10 Az épület negyedik, északkelet-délnyugati irányú falszakasza (STR 0057 és 0069) csak töredékesen maradt meg, és a harma­dik fallal való kapcsolata nem tisztázott. A nagyjából meglévő szakasz hossza kb. 5 m, vastagsága 0,42-0,55 m, déli végének közeléből (egy égett foltból) számos kerámia (terra sigillata is), állatcsont és bronztárgyak kerültek elő. A harmadik falra merőleges egy észak­kelet-délnyugati irányú falrészlet (STR 0072), amely 2 m hosszú, 0,5 m vastag, és a déli saroktól kb. 4 m-nél indul. Ez egy belső válaszfal lehetett, apró kö­vekből készült, alapozása nem volt. A falak elbontá­sából római kerámia került elő, és az elbontott falak alatt sárga talaj következett .11 Közvetlenül e válaszfal mellett található egy 8,2 m hosszú, viszonylag vastag (0,9 m) és nyugat-keleti irányú omladék (STR 0073, 3-4. kép).12 Az épületen belül (az északi és a keleti fal között)13 található egy égett, köves-omladékos rész (STR 0011), amelyből nagyszámú római kerámia és állatcsont került elő. Ugyancsak az épületen belül, az északi fal STR 0027-es szakaszától délnyugatra is ta­lálható egy omladék (STR 0051), amely valószínűleg a negyedik falhoz tartozott. Szintén az északi falnál található egy másik omladék is (STR 0152). A déli és nyugati fal sarkánál (STR 0068 és 0069), a házon kí­vül is található egy omladékos terület (STR 0056 és 0074), amely feltehetőleg az előbb említett falakhoz Az épületeknél általában csak a falak alapozása ma­radt meg, ezért amikor falat írok, az alapozását kell érteni alatta. Ahol esetleg megmaradt felmenő fala­zat is, azt külön jelezni fogom. Néhol megmaradt az első kősor is, amelynek anya­ga vértesszőlősi mészkő. Ebben a falszakaszban is található egy (kb. 2 m-es) hiányzó szakasz. A hiátusokat is belevéve. Ebből már keverten jött elő római és bronzkori kerámia. Az ásató először falszakasznak vélte, mivel nagyon egységesnek néz ki. Minden bizonnyal a STR 0064 és STR 0066-os fal(szakaszok) omladéka. Pontosabban a II. szelvényben, a STR 0060 és 0063- 64 falszakaszok között lévő területen. tartozik. Méretük 1,66x1,38 m és 1x1,1 m. A nyuga­ti fal STR 0057-es szakasza mellett is található egy omladékos terület (STR 0058), amelyben kerámia, téglák és tetőcserepek feküdtek. Mérete 5,2x1,15 m. Omladék volt még az északi fal STR 0060-as szaka­sza (STR 0061) mellett. Mérete 2,1x1 m. Az omladé- kokból vasszögek, valamint a bontásuk során kido­bott földből egy pannon-noricumi szárnyas és egy omegafibula is ismert. Az omladékok bontása után, azok helyén apróköves, sötétbarna humuszos réteg jelentkezett, amelyből viszonylag nagyszámú állat­csont, pénz, vasszög és kerámia került elő. A keleti, déli és nyugati fal között (STR 0064, 0067, 0068 és 0069) sikerült észlelni az apró köves és sóderes járószintet (STR 0071) egy 6,6x4,3 m-es terü­leten.14 A járószint alatt közvetlenül egy fekete, pati- csos, köves réteget találtak (STR 0245=0254), amely a belőle előkerült kerámiák (pl. STR 0220-as bronzkori edény) alapján őskorinak bizonyult. A járószint és a déli és nyugati fal (STR 0067- 0069), valamint a válaszfal (STR 0072) között egy égett, fekete, hamus betöltés jelentkezett. A járószint­től keletre egy égett folt látszódott (STR 0179, 5. kép). Betöltési réteget az északi és keleti fal sarkánál az épületen belül (STR 0075), az ugyanitt épületen kívül (STR 0076)15 és a keleti falon kívül (STR 0077) találtak. A ház omladékának bontása során előke­rültek egy tűzhely maradványai (STR 0218) is. A ke­mence déli felmenő oldalának és a sütőfelületének is csak egy töredéke maradt meg. A tűzhely oldalában szürkére átégett kövek és agyagtapasztás (STR 0219) található.16 A sütőfelületbe egy római téglát építettek be. Az I. sz. épület tehát kéthelyiséges lehetett, köz­vetlenül egy őskori rétegre épült, területe a római kor után is használatban maradt. Az épület alapozá­sa egy sötét, kevert rétegben fekszik, amely alatt egy sárga, homokos réteg található. A házon belül - fol­tokban - égésnyomok látszottak. A falak megtartá­sa nagyon rossz, a negyedik oldal szinte teljesen hi­ányzik, vastagságuk átlagosan 0,5 m. Az épület belső területe kb. 139 m2. A falak alapozásai17 nagymére­tű kövekből (jura mészkőből és vértesszőlősi édesvízi mészkőből) készültek habarcsos-sóderes kötőanyag­gal. 14 Bár az ásatási napló ezt az objektumot (STR 0071) omladékként említi. 15 Ebben a betöltési rétegben omladék is volt. 16 Az ásatási napló szerint ez a STR 0071-es járószint alól került elő, egy bronzkori edény darabjaival (STR 0220) egyetemben. 17 Általában csak az alapozás legalsó sora maradt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents