Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Papp Kinga: Újkori műszaki tárgyak restaurálási megoldásai
190 Papp Kinga A szőlőprés, a szekér és a csille fém részeinek restaurálás előtti állapotleírása A fém részek felületi bevonata is elvált a felülettől, korábbi mechanikai behatás eredményeként sok helyen sérült a bevonat, így teret engedett a súlyos korrózió kialakulásának. A kovácsoltvas és acél részek a nedvesség hatására korrodálódtak, elrozsdásodtak és a vas korróziója miatt helyenként csak a vas-szulfát tartotta össze az egyes elemeket. A csille vastag vaslemeze a folyamatos víztárolásra történő használat miatt átkorrodálódott, és lyuk keletkezett a tárgyon. Az elvégzett vizsgálatok eredményei: Szakirodalmi adatok, valamint tisztítási kutatóablakok készítésével és a természettudományos vizsgálatok eredményeivel megállapíthatóvá vált a szükséges beavatkozások mértéke. A gyenge fa szerkezeti elemeket átitatással szilárdítottam, de epoxigyantás rögzítést csak azok a részek kaptak a stabilitás növelése érdekében, ahol az eredeti fa szerkezeti elemeket másként rögzíteni nem lehetett egymáshoz. Esztétikai kiegészítést csak reverzibilis, a korabeli technikával megegyező eljárással készítettem. Felületi védelemként a natúr fa felületeket viaszréteggel vontam be. Alapkutatások segítettek az egyes elemek funkciójának, formájának és a használati módnak tisztázásához. Természettudományos vizsgálatok: A felületbevonó anyag IR spektroszkópos vizsgálatára nem volt szükség, hiszen a mikroszkópos vizsgálat minden feltett kérdésünkre maradék nélküli választ tudott adni. A felületbevonó anyag mikroszkópos vizsgálatát Gardánfalvi Magdolna, az MNM vegyésze végezte. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyelte meg a mintákat, majd UP223 nevű poliészter gyantába ágyazta azokat. A beágyazott mintákból keresztmetszet-csiszolatokat készített, melyeket polarizációs mikroszkóp alatt tanulmányozott. A mintákról normál, illetve UV-megvilágításban, valamint a polárszűrőt elforgatva fényképeket készített. Megállapította a rétegszerkezetet a présből származó mintákon, ahol a fa hordozóanyagon egy sötétbarna réteg látható, míg a szekér egyes elemein piros és zöld festékréteg látható. A fafajta mikroszkópos vizsgálatát magam végeztem. A meghatározást makroszkopikusan és mikroszkóposán is elvégeztem. Először kis nagyítású sztereómikroszkóp alatt figyeltem meg a mintákat, majd a parafinba beágyazott minták metszeteit sztereómikroszkóp alatt vizsgáltam meg. Számító- gépes adatbázis segítségével megállapítottam a fafajtákat. A rovarfertőzést okozó kártevő meghatározása nagy felbontású mikroszkóp alkalmazásával történt. Az aktív fertőzéses helyeken a fertőtlenítést injektálással végeztük, a rovarfertőzés által statikailag meggyengült helyeket műgyantás átitatással erősítettük meg. A KONZERVÁLÁS ÉS A RESTAURÁLÁS ELJÁRÁSA, MŰVELETEI A tárgy restaurálása az elemek szétválogatásával kezdődött, ez a hozzáférhetőség és értelmezhetőség szempontjából is célszerű volt. A prés és a szekér restaurálása szerkezeti elemeire bontása után következett. Áfa részek kezelése:
