Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Simonik Péter: A holokauszton innen és túl. A tatabányai izraelita fiókhitközség megszűnésének története (1944–1957)
Tatabányai Múzem Évkönyve 3. 151 A holokauszton innen és túl. A tatabányai izraelita fiókhitközség megszűnésének története (1944-1957) Simonik Péter (Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar - Győr) A helytörténeti kérdések iránt érdeklődő kutatók mindig szívesen nyúlnak eddig még feltáratlan vagy kevésbé feldolgozott témákhoz. Nincs ez másként jelen esetben sem. A Tatabánya elődközségeiben a második világháborút megelőző időszakban élt zsidó közösség tagjairól viszonylag keveset tudunk, de talán még ennél is kevesebb ismerettel rendelkezünk arról, hogy mi is történt a háborút követően a régi Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya izraelita felekezethez tartozó lakosaival. Csaknem két évtizede jelent meg az a kiadvány, amely már címében is arra a kérdésre kereste a választ, hogy: „...és hol a vidék zsidósága?...”.1 Erre a kérdésre több magyarországi település esetében ugyan megszületett a többé-kevésbé pontos válasz, de a tatabányai zsidóság háború utáni sorsának feldolgozásával eddig még adósak maradtak a helytörténetírás képviselői. A téma iránt közel egy évtizede érdeklődő kutató - jelen tanulmány szerzője - levéltári forrásfeltáró munkája során maga is megtapasztalta, hogy nem csak a(z) (el)hallgatás, a szemtanúk többségének eltávozása jelent gondot, hanem a helyi zsidóság történetére vonatkozó dokumentumok hiánya is. Módszertani szempontból is problematikus a kérdés vizsgálata, hiszen már az is nehezen meghatározható, hogy pontosan kiket is tekinthetünk zsidónak vagy a zsidó közösség tagjának. Hova soroljuk a zsidótörvények által zsidóként kezelt azon honfitársainkat, akik már régen egy másik felekezet híveiként éltek lakóhelyükön vagy azokat, akiket ugyan izraelita vallásúnak tüntettek fel a hivatalos dokumentumokban, de maguk már régen nem gyakorolták hitüket? Tanulmányunk elsődleges célja, hogy feltárja mindazon folyamatokat és tényezőket, amelyek hozzájárulhattak a helyi zsidó közösség háború utáni megszűnéséhez. Mindezek tisztázását azért is tartjuk fontosnak, mert egyre gyakrabban találkozhatunk Deáky-Csoma-Vörös 1994. olyan tényekkel alá nem támasztott következtetésekkel, amelyek téves megállapításokat tartalmaznak. Ezek közül kiemelendő az interneten található azon szabad szerkesztésű és sokak által használt „lexikon”, amelynek Felsőgalla szócikkében a következő olvasható: „...Nevezetes a már Hatostelephez tartozó Gábor Áron utca, ami történelmi nevén a ,Szent János’, itt működött a háború előtt számos felsőgallai zsidó üzlete, a boltoktól nyüzsgő utcában zsinagóga is állt, amit a II. világháború előtt, alatt és után leromboltak.2 A mondat első fele egyrészt utal arra, hogy a mai Tatabánya elődközségeiben élő zsidóság jelentős része Felsőgalla nagyközségben élt, másrészt sejteti azt is, hogy a két világháború közötti időszakban már egy virágzó közösségről beszélhetünk.3 A kutató képzeletét azonban nem is ezek, hanem a mondat utolsó felében található azon megállapítás ragadja meg, amely szerint a felsőgallai zsinagógát háromszor rombolták le (de egyszer sem építették újjá). Mindezek miatt nem véletlen, hogy tanulmányunkban erre a kérdésre is választ szeretnénk kapni és adni. Amint arról már egy korábbi írásunkban említést tettünk, Tatabánya elődközségeiben a 18. században jelentek meg az első zsidó családok, de tömeges beáramlásuk csak a 19. század végén figyelhető meg, amely jelentős mértékben összefüggött a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. helyi bányászati tevékenységének megindulásával. Ezt a folyamatot a századforduló után jelentős mértékben felgyorsította a szénre épülő iparágak megjelenése, amely nem csak a munkavállalói létszám növekedését hozta magával, hanem a munkavállalók szükségleteire reflektáló szolgáltatások megjelenését is. A különböző ipari és kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet meglétét érzékelték azon iparosok és kereskedők, akik a század első és második évtizedében döntöttek http://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91galla. A zsidóság betelepülésének történetét ld. Simonik 2012, 67-75.
