Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)

Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában

122 Tokai Gábor (azaz az egykori etruszk területen) is ugyanazon a néven ismertek.221 Közismert régészeti tény továbbá, hogy az itá­liai-félsziget partvidéki zónájában kimutatható ún. proto-Villanova műveltség - amelyből a későbbi et­ruszk területen a már az etruszkokhoz köthető Vil- lanova-kultúra származik -,222 kerámiája szoros kapcsolatokat mutat a közép-európai Urnamezős kultúrával, amelynek legkeletibb csoportját éppen a Gáva-műveltség alkotja (véleményünk szerint a Gá- va-népesség thrák meghatározása már csak emi­att is kérdéses lehet). Ezeknek a kapcsolatoknak a mibenléte a mai napig megoldatlan kérdés, ám a proto-Villanova-kultúra tengerparti elhelyezkedése valószínűleg már önmagában is tengeri úton való el­terjedést feltételez. Valószínűleg sokkal szélesebb körben ismert feltételezés az is, hogy az Egyiptomot megtámadó ún. „tengeri népek” olyan törzsekről tudósítanak, amelyek egy része utóbb a Földközi-tenger nyuga­ti medencéjében települt le - vagy más elképzelések szerint innen származik (a sardanák Szardínián, a sekelesek Szicíliában, a turusák Etruriában), más ré­szük pedig az égéi világ népeivel azonosítható (lukák - lükiaiak, meszek- müsziaiak, muski - frígek, ekwesek - akhájok, danunák - danaoszok, a görögök egyik elnevezése; tjekerek és dardanák - teukroszok és dardánok, mindkettő Trója lakói; peleszetek - pelaszgok ill. filiszteusok223). Tudomásunk szerint arra még senki nem hív­ta fel eddig a figyelmet, hogy a latinokkal rokon faliszkuszok (akik a Tiberis túlpartján, az etruszk településektől délre laktak) neve ugyancsak össze­kapcsolható a peleszet ill. pelaszg nevekkel. Hogy a pelaszg elnevezés talán összefüggésbe hozható a faliszkuszokkal, arra Sztrabónnál több adatot is talá­lunk. Jóllehet a phaliskosokról külön is megemléke­zik (V.2.8.), a pelasgokat több helyen is együtt említi a tyrrhénekkel. A Tyrrhénia déli részére helyezhe­tő Regisvilla (V.2.8.) a helyi hagyomány szerint a pelasg Maleos király székhelye volt. Itt már a hely­név is latin(-faliszkusz) eredetet sejtet, azonban el­képzelhető, hogy a legdélebbi etruszk város, Kaireia (Caere/Cerveteri) eredeti Agylla neve, melyet a ha­gyomány szerint ugyancsak a pelasgok alapítottak 221 Amolusta Pseudo-Apuleiusnál: thusci ambolicia, amolusta, amolacia, campani amolacia, Vékony 1989, 104. 222 A Proto-villanova kultúrára: Bietti Sestieri 1985, az ebből kialakuló Villanova (etruszk) kultúrára: Agostino 1985. 223 Sandars 1987. (V.2.3.), szintén összefüggésbe hozható a latin acula ,a víz szó kicsinyítőképzős változata’ szóval, amely­nek a későbbi etruszk neve akár ennek a tükörfor­dítása is lehetne. Az etruszk nyelvben a mai ismere­tek szerint ugyan a ,víz’ szónak (vagy inkább a vízzel kapcsolatos fogalomkör egyik jelentésének) teljesen eltérő alakja volt ,224 azonban ugyancsak Sztrabón szerint (V.2.3.) a későbbi időkben a város a közeli gyógyfürdőjéről volt ismert (Aquae Caeretanae más forrásokban). A kairetánok (Caere lakói) kikötővá­rosánál lévő Eiléthyia-templomot ugyancsak pelasg építésűnek mondja (V.2.8.). A Vezúv környékén (tehát korábbi etruszk te­rületen) ugyancsak együtt említi a két népet (V.4.8. tyrrhéniek, pelasgok). Hogy ezek az informáci­ók esetleg korábbi görög híradásokon alapulhatnak (amikor még a pontos helyi viszonyokat nem ismerő tudósítók a számukra ismeretlen faliszkusz nevet az ismerős pelaszg-ként adhatták vissza), azt legjobban Hérodotosz egyik megjegyzése látszik alátámaszta­ni a türszénoszokon túl, Krésztón városában lakó pelaszgokról (1.57.). A szöveghely ugyanakkor meg­lehetősen ellentmondásos, hiszen a várost a szer­ző egyébként Thrákiába helyezi. Sztrabón kortársa, Halikarnasszoszi Dionüsziosz Romáiké arkhaiologia (Római régiségek) című művében (1, 26) ugyanak­kor arról tudósít, hogy az umbriai (valójában etru- riai) Krotoné városban egykor pelaszgok laktak. Ké­sőbb pontosítja is forrását ( 1, 28), mely szerint az adat Hérodotosz kortársától, a leszboszi születésű Hellanikosztól származik. A két városnév hasonló­sága alapján azt feltételezhetjük, hogy a közép-itá­liai viszonyokról szemmel láthatólag keveset tudó Hérodotosz a két nevet (Krésztón és Krotoné) az el­lentmondásokat figyelmen kívül hagyva egyszerű­en azonosította; mindenesetre tehát a két adatot kö­zös, korai forrásra vezethetjük vissza. Bár Krotoné (etruszk Curturi) nem a faliszkusz területen fe­küdt, a forráshely újabb bizonyítéka az etruszkok és pelaszgok közös említésének. Hellanikosz azonban ugyanott azt is mond­ja, hogy a pelaszg a türrhének korábbi elnevezé­se, és hogy őket a görögök űzték Itáliába. Dionü­sziosz ezt megelőzően (1, 25) Szophoklészt is idézi, aki „türrhén pelaszgokról” beszél, valamint Thukü- didészt (4, 109, 4), aki azt mondja, hogy a türrhén fajta pelaszgok egykor Lémnoszon és Athénban lak­tak. Hellanikosz után Dionüsziosz a szintén lesz­neri ,víz’ ld. http://en.wikipedia.org/wiki/Etruscan_ language, amely azonban görög jövevényszó is le­het: http://forum.wordreference.com/showthread. php?t=2056638.

Next

/
Thumbnails
Contents