Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Kisné Cseh Julianna: Adatok a Szelim-barlang újabb kutatásának eredményeihez
84 Kisné Cseh Julianna /995-től - elsősorban az anyagi források elmaradása miatt — a munka lelassult. Az állagmegóvási tevékenység mellett - a védőkerítés folyamatos karbantartása, javítása - alapvetően belső rendezési feladatokat láttak el, valamint megkezdték a korábbi feltárásokból származó üledék szisztematikus átvizsgálását. A fizikai tevékenység mellett a szervezőmunka is folytatódott, a Turul-Emlékmű Alapítvány kezdeményezésére két alkalommal is szakmai tanácskozást hívtak össze (1996. december és 1997. február) a Szelim-barlang kutatásának támogatása érdekében.13 A résztvevő szakmák és intézmények képviselői közös szándékukat fejezték ki a kutatás folytatása mellett, de abban is egyetértettek, hogy ez kizárólag a balesetmentes körülmények megteremtése mellett és érdekében valósulhat meg. Ennek érdekében a következő biztonsági intézkedéseket javasolták:- a külszíni kürtő védőkerítésének karbantartása- a barlang belső, omlásveszélyes részének lezárása- a bemosódás ellen védő kürtő körüli területen vízelvezető árok kialakítása A Gerecse Barlangkutató Egyesület az alábbi kutatási feltételeket dolgozta ki: térkép szerkesztése (külszíni, domborzati, barlang belső termei és járatai) vizsgálatok a feltételezhető földalatti járatok továbbkutatása céljából (földtani, vízföldtani, tektonikai)- kutatófúrások (célja a törmelékvastagság megismerése)- felszíni geofizikai üregkutatás Ezeknek megfelelően a biztonsági előírások teljesítése mellett 1998-ban a felszíni munkagödör környezetének rendezését, nagyságának bővítését 13 A szakmai megbeszélésen a következő szervezetek vettek részt: Magyar Nemzeti Múzeum (Dr. T. Dobosi Viola), KEMÖ Múzeumainak Igazgatósága (Kisné Cseh Julianna, Hornok István), Magyar Földtani Intézet Múzeuma (Dr. Kordos László), Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala (Székely Kinga), Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság (Czumpf Attila, dr. Szabó Sándor), KEMÖ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (Gyimesi József), VÉRT Rt. Tatabányai Bányaigazgatóság (Dr. Jáky Rezső és Ládái Tamás), Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hardiné Szabó Anita, dr. Rózsa Márta), Gerecse Barlangkutató Egyesület (Juhász Márton), Turul Alapítvány (Dr. Csőke Sándor). és ezzel párhuzamosan további bontását tervezték. Céljuk a beszakadás keleti és déli oldalán a szálkőperem elérése és letisztítása, felette megfelelő rézsű kialakításával, valamint a kitermelt omladék elszállítása volt (számításaik szerint ez további, mintegy 280 m3-re becsülhető omladék kiemelését és elszállítását jelenti). A BONTÁS SORÁN ELŐKERÜLT RÉGÉSZETI LELETANYAG 1994-ben a felszíni munkagödörből 5 db kerámiatöredék, egy, a Zseliz kultúrához tartozó, enyhén megvastagodó peremű, félgömbös testű tál összetartozó töredékei kerültek elő. A barlang csarnokában, az E-i „bejárat” (hasadék) közelében is megkezdték a 30-as évek ásatásaiból ott felhalmozott agyagos-löszös anyag kutatását/átnézését is. A munka során 7 db töredék a Zseliz kultúrához (4 db finomkerámia, 3 db házikerámia), egy Árpád- kori fazék perem töredéke, valamint egy jellegtelen formájú tűzkő — hosszanti tengelyén megmunkálás nyomaival —, került elő. /995-ben - alapvetően a már említett forráshiány következtében — a csarnokban került sor nagyobb volumenű munkára.14 Mintegy 6 m3 földet vizsgáltak át, majd azt követően távolítottak el, melynek eredmények megközelítőleg 900 db állatcsont-, 1 csiga- maradvány, 5 faszéndarab, kereken 100 kerámiatöredék, valamint egy tűzkőszilánk volt. A gerinces maradványok Kordos László meghatározása alapján felső-pleisztocén és holocén faunához tartoztak, amikből a legidősebb mintegy 70 000 éves volt. E mellett még két fauna-együttest tudott meghatározni: egy 40 000, valamint egy 16 - 18 000 év körülit. Az előkerült kerámiatöredékek - 1 db kivételével (középkori fazék peremtöredéke) - őskoriak, jelentősebb hányaduk a Zseliz kultúra edényművességének terméke. A jól kidolgozott és égetett, vékonyfalú kerámiatöredékek közül két darab töredék fekete-vörös festésű. Az egyetlen radiolarit nyersanyagú, megmunkálatlan mikropenge töredék is feltehetően ehhez a kultúrához tartozhat, T. Dobosi Viola meghatározása alapján nem paleolit korú. 1998: Jelentősebb munkát továbbra is a barlang csarnokában, az északi (hasadék) bejárat melletti terület rendezésének kapcsán folyt: a 30- as évek ásatásai során ide felhalmozott agyagos - löszös - kőtörmelékes anyagból mintegy 12-15 m3-t vizsgáltak át és szállítottak el. 14 Jelentés 1996.
