Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Riesing István: A Várgesztesi-medence élővilága
62 Riesing István Alkalmasint a szajkó (Garruins glandarius) is betér az erdővel határos kertekbe, udvarokba.68 A kertek visszahúzódó polgára a szürke légykapó (Muscicapa striata) és a halomba szórt ágak közt bujdosó ökörszem. Ha nagy, zöld, pirosfejű madarakat látunk, amint csőrükkel apró lyukakat fúrnak az udvar talajába, akkor azok hangyák után kutakodó zöld küllők (Picus viridis). A tengelicek (stiglicek) (Carduelis carduelis) és zöldikék (C. chloris) egész évben gyakran kerülnek szem elé. Átéli madármegfigyelés népszerű helyszínei a madáretetők. Különös esemény a karvaly bevágása, de várható, mert az ínséges napok nagy nyüzsgése a ragadozók figyelmét is felkelti. A hollóról már volt szó. Gyakran láthatjuk, hallhatjuk a tiszta ég magasában, de leszállása nem jellemző. Légterünkben átvonuló a vetési lúd (Anser fabalis). Nagy csapatai a tatai Öreg-tó és a Dinnyési- Fertő között mozognak. Emlősök közül egy ragadozó fajt emelünk ki azon túl, hogy az előző alfejezetben említett denevérek helyet kaphatnának itt is. A nyestek (Martes foina) időnként falunk tisztes lakóivá válnak, a padlásokat szeretik.69 4. AZ ÉLŐVILÁG MEGŐRZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A tudományos alapokra helyezett természet- védelem hangsúlyos tétele az ún. rendszerszemlélet. Ennek értelmében tényként kezelhetjük, hogy az egyes fajok fennmaradása az élőhelyeik, és ez által életközösségeik megóvásával biztosítható a leghatékonyabban. Várgesztes az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Duna-lpoly Nemzeti Park illetékességi területére esik. A falu szélén húzódik a táblákkal is jelzett Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület, melynek mintegy kiegészítése gyanánt 817 ha helyi jelentőségű természetvédelmi terület került kijelölésre 1994-ben. Ez lényegében a Gesztesi- patak és a Gesztesi-Öregszőlők környezetét fedi le. 68 Lenyűgöző madár, ha megfigyeljük, olyan benyomást kelt, mintha állandóan törné valami fanyar tréfán a fejét. A kijelentéssel talán nem járunk tévúton, hisz „szabadidejében” szívesen utánozza más madarak, gépek hangját. A mese szerint mátyásmadár nevét is erről a tulajdonságár ól kapta. 69 Éjjeli dörömbölésükkel halálra rémiszthetik a háziakat. Nagy egérfogók, de tápláléklistájuk a tojáson át a tyúkokig terjed sőt, a tudomány előtt ismeretlen okból gépjárművek vezetékeit is összerágják. Lakott területen üldözöttek a nyestek is. Az utóbbi két egységben a Pro Vértes Természet- védelmi Közalapítvány hivatott a szakmai feladatok ellátására. Az erdők védelme a tervszerű erdő- gazdálkodással kezdődött és stabil helyzetüket ma is ez szavatolja. A medence oldalait borító erdőség fennmaradása a Vértesi Erdészeti és Fai-pari ZRt. kezelésében megoldott. Rendeltetésük szerint itt gazdasági- (pl. Vajdatemető), véd(elmi)- (pl. Gadóc- oldal) és parkerdőt is nyilvántartanak. Parkerdőnk a Gesztesi Vár közvetlen környezetében terül el. Fontos megemlítenünk, hogy gróf Esterházy Móric idején, 1925-ben miniszteri rendeletben nyilvánították természeti emlékké s ezzel született meg a Vértes első, a törvény erejénél fogva is védett területe. A védelmi rendeltetésű erdők és a parkerdő jövője egyértelműen biztosított. A gazdasági erdők művelése szigorú üzemtervi előírások alapján folyik, az üzemtervek magukban hordozzák a tartamos erdőgazdálkodás elveit, tehát az erdőgazdálkodás hathatós szerepet vállal az élővilág megőrzésében. A vadgazdálkodás szerves részét képezi az erdővagyon-gazdáikodásnak. Biológiai megközelítésből mondhatjuk azt, hogy a nagytestű csúcsragadozók mára kipusztultak a Vértesből, minekután a biológiai egyensúly fenntartása érdekében szerepüket a vadászatnak kell átvennie (VII. tábla 19. kép). Igaz, de a vadászat sokkal több ennél. Hóveretes holdfény ősi üzenete, hit, félelem, badar harc az élet hártya-jegén... nehéz papírra vetni a Természet igaz közelségének érzetét, talán azért is, mert legendás vadászatok színterén állunk. Zsigmond király (1388), II. Ulászló (1495), az Esterházy grófok, sosem látott vadorzók űzték a vadat Gesztes bércein. Ma a Vértesi Erdő Zrt. Üzemi Vadászterülete és a Vértessomló- Várgesztes Vadászati Egyesület területe határolódik a medencében. A Várgesztesi-medence erdeiben tapasztalható faji sokféleség jelenleg csak kismértékben veszélyeztetett. Sőt, esetenként pozitív elmozdulás tapasztalható, pl. a bükkösöknél említett szálalóvágás alkalmazása. Hangsúlyos kérdést jelentenek a vizes élőhelyek. Az Oroszlányi-kaszáló falu felé eső nedves részén az állapotokat kaszálással tartják fenn. A vele határos sziklagyep területe a cserjésedés miatt vészesen zsugorodik. Csökken a Nagy- és Kiskőszikla száraz hátát borító gyepfelület is. Megoldás jelenleg a cserjeirtás lehetne. Jelentős veszélyeztető tényezőként mutatkozik e sérülékeny társulásokon a nagyfokú látogatottság is. Az erdő szélén elhelyezett tábla hiába tiltja az engedély nélküli sátrazást, a tűzgyújtást, a szemetelést.
