Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Riesing István: A Várgesztesi-medence élővilága
A Várgesztesi-medence élővilága 43 Szintén a I 8. századi lőjegyzékekből tudjuk, hogy Várgesztes környékén 1766-ban még 34 farkast (Canis lupus) ejtettek el, míg rókából (Vulpes vulpes) csak 32-őt. A farkas valamikori jelenlétére utal továbbá a Gesztesi-vártól délkeletre fekvő Farkashajtás nevet viselő terület is. 2. A Várgesztesi-medence általános leírása A Vértes hegység a Dunántúli-középhegység nagytájához tartozó Vértes-Velencei hegyvidék középtáj egyik kistája, azaz egy az idetartozó tíz kistáj közül. A Magyarország kistájainak katasztere'7 és a Magyarország Nemzeti Atlasza18 szerinti tájfelosztás egybevág a geomorfológiai kőzethatárokkal. Geomorfológiai szempontból a Vértes-hegység Vértes-fennsíkra és Vértesalja hegylábfelszínre különíthető el. A hegylábfelszín teljesen körülöleli a fennsíkot, így a szomszéd területek mindenütt a hegylábfelszínnel érintkeznek.19 A Vértes peremterületén több, belső területein mindössze három falu létesült a történelem folyamán s ezek mindegyike a fennsíkba ágyazódott medencékben található. A hegység déli részében a bauxitbányászatról híres Gánti-medence Gánt községnek ad otthont, ettől észak-északkeletre helyezkedik el a Vérteskozmai-medence Vértes- kozmával, melytől északnyugati irányban 3,5 km-re a Várgesztesi-medence, valamint Várgesztes község található. A tektonikus eredetű hegyközi kismedencének minősülő Várgesztesi-medence ekképp a Vértes északnyugati részébe süllyedt. Az árokmedence egyedül nyugat, azaz a Vértesalja felől tekinthető nyitottnak, mert minden más irányból karsztos fennsík övezi, felszabdalva a maga szurdokhatású, nyirkosabb völgyeivel. Vizsgált területünk kistáji léptékben is csekély kiterjedésű, területe mindössze 10 knr-re tehető, amihez azonban nagyfokú változatosság tartozik. Az alábbiakban sorra vesszük az okokat, amik az élővilág kiemelkedő sokféleségéért helyben felelnek. Elsőként az alapkőzetek említendők, melyek fizikai tulajdonságain - tömörség, szemcsézettség - az élővilág megtelepedésének lehetősége döntően múlik. Várgesztesen a talajképződésben hatféle kőzet vesz részt nagyobb súllyal. 17 Marosi - Somogyi 1990. 18 Pécsi 1989. 19 Marosi - Somogyi 1990. Területünk magán hordozza a Vértesre meghatározott lokális mezoklíma vonásait, de azon belül igen nagy mikroklimatikus különbségeket mutat, ami a határhelyzetű növénytársulások megjelenésének háttere gyanánt is megemlítendő. A domborzat meglehetős állandósága jó alapnak tekinthető, ha az éghajlat-módosító szerepét emeljük ki. A hőmérsékleti-, csapadék- és szélviszonyokat, a magasság, a kitettség, a lejtszög és az árnyékolás révén módosítja, a felszíni lefolyást, összefolyást pedig közvetlenül alakítja. A medencének és szűk környezetének völgysűrűsége az egész Vértes viszonylatában magas (4,1-5,0 km/km2),20 tehát a domborzati hatás érvényesülése is számottevőbb. A területen nagyobb kiterjedésben előforduló potenciális növénytársulások a következők:21- cseres-tölgyes,- gyertyános-tölgyes,- mészkedvelő tölgyes,- szubmontán bükkös,- törmeléklejtő-erdő, További fellelhető potenciális társulások:- nyílt és zárt mészkősziklagyep,- bokorerdő mészkövön,- mocsárrét,- magassásosok, zsombékosok,- nádas,- patakparti égerliget, Az aktuális vegetáció ezektől esetenként teljes mértékben különbözik, ami az emberi tevékenységeknek (telkesítés, mező- és erdő- gazdálkodás) tudható be. A medencében eredő, talajvízből táplálkozó források által biztosított vizes élőhelyek külön figyelmet érdemelnek. Dokucsajev - a talajok neves néhai kutatója - a fentebb felsoroltakat a talajképző tényezők között jegyzi, tehát a talajok a geológiai és domborzati tényezők, az éghajlati viszonyok, a biológiai tényezők, továbbá a talajképződés kezdete óta eltelt idő együttes hatására jönnek létre.22 Ebből adódóan a talajok hírmondói is a kialakulásukat befolyásoló hatásoknak. A területen éghajlati hatásra képződött talajok, hidromorf talajok és romtalajok egyes típusaira bukkanhatunk. 20 Pécsi 1988. 21 Fekete - Varga 2006.; Isépy 1968, 199-204. 22 Stefanovics1992.
