Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Erdei Boglárka: Tatabánya (márgabánya) eocén flórája
Tatabánya ( márgabánya ) eocén flórája 19 flórában. A nyitvatermők szinte teljes hiánya többféleképpen magyarázható, egyrészt utalhat a nyitvatermők alárendelt szerepére a vegetációban, de hiányuk tafonómiai okokkal is magyarázható. A fosszilis növényegyüttesben egyértelműen dominálnak a Lauraceae, illetve Lauraceae vei Juglandaceae taxonokba sorolt hosszú keskeny, ép, gyakran hullámos szélű levelek. A Rhamnaceae (.Zizyphus) család gyakori eleme a flórának, bár azt figyelembe kell venni, hogy ellenállóbb, bőrnemű leveleik nagyobb eséllyel fosszilizálódhatnak, így a valóságosnál gyakoribb előfordulást mutathatnak. Kedves a magyarországi eocénben három flóra területet különített el palinológiai vizsgálatok alapján,51 és ezeket az ökológiai feltételek különbözőségével magyarázta: Dorog (pálmák jellemzőek, Taxodiaceae-Cupressaceae mocsári erdők, Myricaceae, Sequoia erdők), Halimba (Castanea a magasabb térszíneken, Myricaceae, Sapotaceae, Pálmáé) és Dudar. A palinológiai eredmények alapján trópusi klímát valószínűsített a magyarországi eocénre.52 A fennt vázolt flórától és vegetációtól a levelek eltérő képet mutatnak, azonban ez a maradványok eltérő „fosszilizációs viselkedésével” is magyarázható. A pollenek általában távolabbi régiók növényzetét is jelzik, míg a levelek jellemzően a helyi, lokális vegetációból származnak. Összehasonlítás magyarországi PALEOGÉN FLÓRÁKKAL A csordakúti eocén flóra eltérő környezetben fosszilizálódott,53 a tatabányai tengeri eredetű agyagos rétegektől eltérően lakusztris üledékben találhatók a növényi maradványok. A két flóra hasonló a nyitvatermők alárendelt szerepében, illetve számos közös taxon említhető, pl. Lauraceae, Zizyphus, lEotrigonobalanus, Leguminosae, ?Anacardiaceae. A csordakúti flórából hiányoznak a pálmák maradványai, ellenben számos taxon Tatabányán nem fordul elő, pl. Daphnogene, Sloanea, Cedrelospermum, Myricaceae. A Tatabányán gyakori, hosszú keskeny, ép, gyakran hullámos szélű levéltípus sem található Csordakúton. A flóra különbségei a két lelőhely fáciesbeli eltérését is tükrözheti. A lábatlani eocén flórával való összehasonlítás egy megfelelő rendszertani revízió után célszerű. Azonban a nyitvatermők alárendelt szerepe ebben a flórában is megfigyelhető. 51 Kedves 1962B 52 Kedves i960. 53 Erdei & Rákosi 2009. A kora oligocén Tardi Agyag flórájában a nyitvatermők bőségesen képviseltek,54 pl. Doliostrobus taxiformis (Sternberg) Kvacek var. hungaricus (Rásky) Kvacek & Hably, Tetraclinis salicornioides (Unger) Kvacek, T. brachyodon (Brongniart) Mai & Walther, Calocedrus suleticensis (Brabenec) Kvacek, stb. A fenyőfélék mellett cikász maradványok, a Ceratozamia floersheimensis (Engelhardt) Kvacek is előfordulnak a Tardi Agyagban. A szárnyas termések nagy változatossággal jelennek meg, míg Tatabányán alig ismerünk hasonló maradványokat. Közös jellegek a Lauraceae (Laurophyllum div. sp.) család dominanciája és néhány taxon, a cf. Matudaea menzelii, Zizyphus zizyphoides, Pálmáé, lEotrigonobalanus furcinervis előfordulása. A Tardi Agyag flórájának szubhumid (szubxerofita) jellege Tatabányán is felismerhető, ez elősorban a Zizyphus, a hosszú, hullámos szélű levelek gyakoriságában és a kis levelű Leguminosae-k előfordulásában nyilvánul meg. Összehasonlítás európai eocén FLÓRÁKKAL Délkelet-Európa és Közép-Európa keleti részének kora paleogén flóráiban gyakran megfigyelhető a szubhumid jelleg, pl. Häring, Tirol,55 az itt tárgyalt Tatabánya flórája, a Tardi Agyag flóra,56 Szerbia és Macedónia eocén, kora oligocén flórái.57 Utóbbi flórákban, pl. Ovce Polje (Macedonia),58 gyakori elem a Zizyphus zizyphoides és kis levelű Leguminosae taxonok. A hasonló korú Girbou flórájában (Románia)59 a nyitvatermők alárendelt szerepe figyelhető meg. Közép- és Nyugat-Európa hasonló korú flórái általában eltérő flóraösszetételt mutatnak, és a szubhumid jelleg sem figyelhető meg, pl. Messel és Geiseltal, Németország,60 Staré Sedlo, Csehország,61 Weisselster-Becken, Németország. 54 Kvacek & Hably 1998. 55 Ettingshausen 1853. 56 Hably 2006. 57 Mihajlovic & Ljubotenski 1994. 58 Mihajlovic & Ljubotenski 1994. 59 Petrescu et al. 1976. 60 Rüffle 1976.; Rüffle et al 1976.; Mai & Walther 1978.; Wilde 1989. 61 Knobloch et al. 1996.
