Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Kisné Cseh Julianna: Adatok a Szelim-barlang újabb kutatásának eredményeihez
no Pattantyús-Á. Miklós Szakvélemény a Szelim-barlang környékén üregkutatási céllal végzett geofizikai mérésekről Pattantyús-Á. Miklós (Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, Budapest) Előzmények Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából geofizikai méréseket végeztünk 2000. április 19-én a tatabányai Szelim-barlang környezetében. A kutatás célja információ szerzése a barlang esetleges folytatásáról, annak irányáról. Mérési módszernek a földradart választottuk, amely már bizonyította barlangos területen alkalmasságát, valamint a várhatóan nagyobb mélységű részen a szeizmikus mérést. Alapadatok: a kutatáshoz rendelkezésre állt a barlang és környezetének M=1 : 1000 méretarányú szintvonalas helyszínrajza, valamint a barlang M = I : 200 méretarányú hosszmetszete. Terepi vizsgálatok Helyszíni vizsgálatainkat kitűzéssel kezdtük, amelynek alapján mérési szelvényeink helyét illeszteni tudtuk a helyszínrajzra. Öt - egymástól 5-10 méterre elhelyezkedő, a topográfiai és felszíni vegetáció adta lehetőségek szerint többé- kevésbé egymással párhuzamos - 50-70 m hosszú szelvény mentén végeztünk földradar mérést 50 MHz frekvenciájú antennával, amelyek helyét a helyszínrajzon feltüntettük (I. tábla). A mérési vonalak telepítésénél figyelembe vettük a helyszínen tartózkodó barlangász szakértő javaslatait. Az 1.-5. feldolgozott földradar szelvényeket mellékeljük (II. tábla 1-5). A szeizmikus mérési vonalat ettől a területtől mintegy 20 méterrel EK-re telepítettük, amelynek helyét a helyszínrajzi vázlat mutatja. Értékelés Az 50 MHz frekvencián elért maximális kutatási mélységet 12 m körül becsüljük. Üregkutatás esetén a földradar felvételeken rendszerint a hiperbolikus reflexiókat keressük, mert ezek utalnak repedés, üreg jelenlétére. Továbbá érkezhetnek más típusú, erős reflexiók is a kőzet-levegő határfelületről. A lemért felvételeken mindkettőből található: a hiperbolikus alakúak 4-6 méter mélységben (ezek a felboltozódási helyekre, kürtőkre utalhatnak), a terület ÉK-i részén pedig igen nagy amplitúdóval jelentkező, elnyúltabb reflexiók tapasztalhatók egyre mélyülő tendenciával, az első szelvényen 7 méteres mélységtől kezdve 12-13 méter mélységet is elérve a legtávolabbi szelvényen. Kevésbé erős amplitúdójú, kiterjedtebb reflexió tapasztalható némely szelvényen a hiperbolikus reflexiók közötti szel vény szakaszon 6-7 méteres becsült mélységben. Mindezen anomáliákat a helyszínrajzon bejelöltük az alábbi színezéssel: piros: hiperbolikus reflexió, kék: nagy amplitúdójú erős reflexió, zöld: kisebb erősségű, elnyúltabb reflexió. A lemért szeizmikus reflexiós szelvényen a diffrakciós jelenségeket kerestük, mivel ezek utalnak repedésre, vagy üreg jelenlétére. Ahol ilyet tapasztaltunk a kiértékelés folyamán, azokat a helyeket szintén bejelöltük a helyszínrajzon. A becsült mélységtartomány ez esetben 12-15 m. A helyszínrajzra bejelöltük egy korábbi mikrogravitációs mérés két anomális helyét is összehasonlítás végett, valamint egy másik térképről felvittük a jelenleg ismert barlangszakasz kontúrját. Értelmezés Az összerajzolt térképen korrelációt keresünk - az adatokat összevetve egyben a barlang rendelkezésre álló hossz-metszetével -, melynek alapján több megállapítást tehetünk. 1. A hiperbolikus, felboltozódásra utaló reflexiók a vártnál kisebb mélységben jelentkeznek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a barlangjárat feltételezhetően mélyül és a felszíni topográfia emelkedik. 2. A közepes erősségű (de bizonytalanabb) reflexiók mélysége szintén kisebb a feltételezhető, egyre mélyülő (akár 14 métert is elérő) mélységnél. 3. A kék színnel jelölt erős reflexiók egyre mélyülő tendenciát mutatnak, jól korrelálnak, viszont elhelyezkedésük nem várt helyen található, így nem dönthető el, hogy ugyanennek az üregnek a „tartozéka”, vagy esetleg egy újabb, független barlang található a jelenlegitől E-ÉK irányban. Összefoglalás A mérési eredmények és a fenti megfontolások alapján ez a terület mindenképp érdemesnek látszik szpeleológiai tovább kutatásra, mert a mérések alapján sok üregesedésre utaló reflexió található. Véleményünk szerint a meglévő, beszakadással, omlással végződő járat feltárását kell folytatni, mivel a több irányban is tapasztalható üregesedés miatt egyetlen, határozott irány vagy feltárási hely nem jelölhető ki. Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki a Gerecse, Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjainak, akik terepi munkánkban segítségünkre voltak.
