Fülöp Éva Mária (szerk.): A magyar kerámiaművesség ezer éve (A Kuny Domokos Múzeum - Tata, Vár – időszaki kiállításának katalógusa I. Tata, 1996)

II. Katalógus - Történeti rész (IX–XVII. sz.)

TÖRTÉNETI RÉSZ (IX-XVII. sz.) 48. Cserépbogrács Lelőhely: Esztergom, Szentkirály Vízszintesen kihajló, függőlegesre vágott, belül hornyolt peremű, behúzott nyakú, fazék alakú cserépbogrács. Színe vörösesbarna, szürke foltokkal, válla besimítással hangsúlyozott, vállán csigavonalban bekarcolt széles kétsoros vonaldísz, legnagyobb kihasasodása alatt szintén széles, csigavonalban bekarcolt háromsoros vonaldísz fut körbe. Csillámos homokkal, apróra zúzott kaviccsal soványított, átlagosan égetett. Kézikorongon készült. Ragasztott. Kora: XII. sz. Ltsz: 78.4.1. (BBM)m.: 21,5 pá.: 22 cm fá.: 16,5 cm 49. Bögre Lelőhely: Környe Kihajló, függőlegesen kialakított hornyolt peremű, behúzott rövid hengeres nyakú hordótestü bögre. Színe barna, szürke foltos, belül vörösesbarna. Pereme alól a kihasosodásig vékonyan bekarcolt csigavonal díszíti.Csillámos homokkal soványított, átlagosan égetett, égetés során deformálódott. Kézikorongon készült. Kora: XI-XII. sz. Ltsz.: 78.32.34. (KDM) m: 12 cm pá: 12,3 x 13,2 cm fá.: 8 cm