Fülöp Éva Mária (szerk.): A magyar kerámiaművesség ezer éve (A Kuny Domokos Múzeum - Tata, Vár – időszaki kiállításának katalógusa I. Tata, 1996)

II. Katalógus - Történeti rész (IX–XVII. sz.)

TÖRTÉNETI RÉSZ (IX-XVII. sz.) 35. Mázas korsó töredéke Lelőhely: Esztergom-Szentkirály Hengeres nyakú, egyenletesen kiszélesedő vállú, hordótestü korsó, pereme és füle törött. Füléből a nyakra induló s azon körbefutó ferdén bevagdosott bordákból az alsó fülcsonk magasságáig, azaz a legnagyobb kihasasodásig hasonló bordák indulnak, amik közül 4 ismerhető fel. Színe zöldesszürke. Rosszul mázazott, az edény nagy felületére ráégett a máz. Az edény nagy része a korabeli restaurálással rontott. Csillámos homokkal és apróra zúzott kaviccsal soványított, rosszul égetett. Kora: XIV-XV. sz. Ltsz.: 56.104.1. (BBM) m: 16 cm nyá.: 4 cm fá.: 10 cm 36. Csupor Lelőhely: Esztergom, ismeretlen lelőhely Enyhén kihajló, ferdén levágott peremű, behúzott nyakú, hordótestü, egyenes aljú kis csupor. Színe barna, fekete foltos. Vállán befésült hullámvonalak, alatta körbefutó vonalkötegek díszítik. Csillámos homokkal és samottal soványított, átlagosan égetett. Kézikorongon készült. Pereme és válla háromnegyedrészt kiegészített. Kora: X. sz. Ltsz.: 56.122.1. (BBM) m.: 12 cm pá.: 9,3 cm fá.: 6,6 cm