Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

Az első múzeum Tatán: a Tatai Piarista Múzeum

júság tudatosabb hazaszeretetre való nevelését célozta meg. Tapolcsányi szegedi tanítványai közé tartozott Dugonics András, aki Etelka c. irányregényében II. József germanizáló politikája ellen fordult (a cenzúra évekig nem engedélyezte megjelenését), színműveivel a nemzeti színjátszás egyik megteremtője volt (Erkel az ő Bátori Máriájából írta első operáját), mint nyelvújító és népi mondások gyűjtője is tevékenykedett. 1756-ban maga is a piarista rendbe lépett, majd mint a matézis egyetemi tanára Nagyszombatban, később Pesten bátran fellépett a magyar oktatási nyelv mellett. Dugonics személyében is egyesítette a piarista tudományos érdeklődés két irányát: a nemzeti múlt és a természettudományok felé fordulást, ami az akkori modern polgári fejlődésen való munkálkodást is jelentette. A szegedi gimnáziumban tanult a későbbi piarista Révai Miklós is, a pesti egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora, az első tudományos magyar nyelvtörténet szerzője. Irodalmi munkásságát azonban a magyar nyelv tanítását elősegítő tankönyvekkel kezdte. Révai Miklóssal már Tatára értünk. A magyar nyelvi kultúrának ez a szenvedélyes elkötelezettje ugyanis 1771-ben a tatai piarista gimnáziumban kezdte meg tanári pályáját. A reáliák, a gazdaság- és természettudományok ápolásának piarista hagyománya pedig már a tatai iskola alapításának feltétele volt. Nem véletlen tehát, hogy a tatai Piarista Múzeum gyűjtőkörében is egyszerre képviseletet nyert a szűkebb haza művészeti emlékeinek és a környék iparos-kézműves tárgyi emlékeinek gyűjtése. A tatai alapítás tervével először gróf Esterházy Ferenc - Mária Terézia kancellárja - már 1761-ben foglalkozott, s voltaképpeni végrehajtója is ő lett. Tata ugyan a következő években végrehajtott birtokosztozkodás következtében a másik Esterházy fivér, Miklós kezére került, így az alapítás jogi aktusa az ő nevéhez fűződik, de korai halála (1764) miatt Ferenc volt a végrendeletben kinyilvánított alapító szándék végrehajtója (1765), és ebben saját elképzelései is vezérelték. Ferenc ugyanis a merkantilista gazdaságpolitika támogatójaként egy közgazdasági, kamarai tudományokat oktató intézetet akart létrehozni és ehhez megnyerte Mária Terézia támogatását is. így jött létre 1763-ban a Ferenc birtoktestéhez tartozó Szencen a Collegium Oeconomicum, amelyet az ezekben a diszciplínákban is jeleskedő piaristákra bízott. Ezért szerepel azután a Ferenc által aláírt tatai alapítólevélbe belefoglalt tantervben a reáliák ismeretét közvetítő szokatlanul sok tantárgy. A már megismert Tapolcsányi Gergely volt ekkor a magyar tartományfőnök. Az alapítólevélben lefektetett részletes tantervet ő dolgozta ki Ferenc gróf intenciói 9 szerint. A tatai piarista kollégiumnak ez a már in statu nascendi meglévő szellemi háttere alakította a későbbi Piarista Múzeum gyűjtőkörét. 4 BALANYI 1992, 8-27. a hazafias nevelésről 15-16. 5 MELICH 1908.; ÉDER 1972. 6 RÉVAI 1777.; 1779. és 1780. 7 FÁBIÁN 1929-30. Az alapítás körülményeiről és a tatai kollégium első évtizedeiről HEGYI 1992, 89-164. 9 HEGYI 1992, 94. 18