Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A képzőművészeti gyűjtemény

zeumnak, részben Tata városának. Állandó történeti kiállításaink újrarendezése és kibővítése során ez a tárlat megszűnt. A modern képtár első és egyetlen önálló, retrospektív bemutatása a 2002 nyarán a várban rendezett időszaki kiállítás volt, Régi/új szerzemények. 50 év képzőművészete címmel. Az anyag publikálásával még adósak vagyunk. A modern gyűjtemény legszebb darabjai Kernstok Károly korai, naturalista karakterű tájképei és portréi, az expresszionista korszakához kapcsolódó Sírbatétel és Szent Antal megkísértése című kép (1920as évek), valamint a jellegzetes, nagy aktok {„Éva", Nyolcak-korszak, 1908) az életmű reprezentatív művei. Gyűjteményünk darabjai végigkísérik az életutat, főként a gazdag grafikai anyagnak köszönhetően. Orbán Dezső Templomok és Czigány Dezső Park című alkotását, valamint egy Czóbel-krétarajzot bizonyára a Kernstok köre, a Nyolcak munkáit célzó gyűjtési szándéknak köszönhetően vásárolta meg a múzeum. A Nyolcak és Kassák köréhez csatlakozó Schadl János - akinek életművére újabban figyelt fel a művészettörténet és a műkeresekedelem élete utolsó két évtizedét töltötte Tatán. Tőle egyetlen kisebb olajképet tudott megszerezni a múzeum 1998-ban. Vaszary János naturalista korszakából való az 1904-es, szűkszavú, balladisztikus Beszélgetők című vászon. 1981-ben még Martyn Ferenc ajándékozta a múzeumnak 5 korábbi, kiváló festményét, egy további munkát, Fülep Lajos bronz fejszobrát pedig a művész feleségétől vásárolta a múzeum 1982-ben. A megyei alkotók jellemző műveinek keresztmetszetéből csak néhányat emelünk ki. A posztnagybányai iskolához tartozó Dobroszláv Lajos legszebb alkotása gyűjteményünkben egy tóparti tájkép az 1950-es évekből. Dobroszláv az akvarellben érte el művészete csúcspontját, néhány szép darabot őriz ezekből is a múzeum. Zilahy György szürreális, baljóslatú képi világának megrázó alkotásait emlékkiállításokon többször is bemutattuk, sőt kismonográfia is készült életmű21 • véről, Wehner Tibor tollából. Szintén múzeumunk tulajdona Kóthay Ernő absztrakt expresszionista tájai közül a legszebb munka, a vérbeli főmű, a Virágos lebegés. Kerti Károly Hírvivő című 1982-es tollrajza legnagyszerűbb, késői korszakának egyik kulcsműve. Vecsési Sándor Tata, kék folyó című, álomszerű, lírai képe a mester fontos alkotása. A tatai Kerti-iskola mellett a megye két további művészeti központja alkotóinak (az esztergomi Andráskó István, Kaposi Endre, Kollár György, Végvári János, Prunkl János, valamint a tatabányai Krajcsirovits Henrik, Papp Albert, Brém Ferenc, B. Hegyi László, Szlávik Lajos, Sz. Győrfy Klára, Varga Bencsik József) munkáit szintén gazdag válogatásban őrzi a gyűjtemény. A fiatal generációt, az 1990-es években megszűnt megyei kollektív kiállítások és a rendszeres vásárlások 20 A Dobroszláv-életműről ld. KÖVESDI 2002a. 2i WEHNER 1985. 111