Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A helytörténeti gyűjtemény
pontból az eddiginél lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerüljön. Helyesen állapította meg a feljegyzés azt is, hogy „A raktári rend kialakításával lehetővé válik a kiemelten fontos nyilvántartási feladatok elvégzése. " A nyilvántartási feladatok keretében, Fatuska János elkészíttette az Esterházy-iratok tematikus mutatóját. 1995-től ismét különálló megyei múzeumi egységként működött a két tatai múzeum. A Kuny Domokos Múzeum helytörténésze, Guzmicsné Miklós Márta 1996 februárjában tért vissza szülési szabadságáról, de alig egy év után, a megyei múzeumi szervezet létszámleépítésekor, 1997 januárjában ismét megszűnt a Kuny Domokos Múzeum helytörténész-státusza. Jelenleg a történész végzettségű igazgató gondozza a Helytörténeti Gyűjteményt, de egyéb teendőinek ellátása mellett, ez a megoldás gyakorlatilag gyűjteménygyarapítást és rendezést nem jelenthet. A kutatószolgálat ellátása azonban megfelelő és az állandó időszaki kiállítások sorában sem hiányzik a helytörténeti anyag bemutatása. A remélhetőleg rövid távon belül a gyűjteményt ismét átvevő felelős szakmuzeológus alapvető feladata a gyűjtemény revíziója, a helytörténeti adattár újbóli felállítása. Bár az éves munkajelentésekben folyamatosan szó esik ez utóbbiról - 1983: „helytörténeti adattár folyamatos nyilvántartásba vétele"; 1986: „A helytörténeti adattárba bekerültek az Országos Levéltártól kért megyére vonatkozó xerox anyagok. "; 1988: „a helytörténeti adattár leltározása és revíziója folyamatos" -, a leltárkönyv-leltár elkészítése során még nyilvántartásait sem sikerült fellelnünk, s adattári pecséttel ellátott anyagot mindössze három darabot különíthettünk el a rendezésre váró helytörténeti adattári anyagban. Jelenleg a gyűjtemény a Kiskastély épületében található. 2002-ben a céhzászlók és 18. századból származó, restauráltatott térképmappa tárolására alkalmas szekrény készült és azt a vár második szinti tetőtéri raktárában helyeztük el. A leltározott helytörténeti tárgyak száma 1602, az általános történeti dokumentumoké 7954, a kynológiai anyagé 214. A gyűjteményhez 642 leírókarton készült, ezek közül fotóval ellátott 357. 1998-ban, a megindított restaurálási munkák kapcsán, külső restaurátor szakember bevonásával, elkészült a céhzászlók fotó- és dia-dokumentációja, továbbá tárgyleírása. Ugyancsak ez évben, revízió során megtörtént az Iparművészeti Gyűjteményből a Helytörténeti Gyűjteménybe leltározott bútorok gyűjteményi-nyilvántartási elkülönítése. A Helytörténeti Gyűjtemény kiemelkedő értékű gyűjteményrészei a fentiekben már említett hagyatékok, kiváltképp a Révhelyi-gyűjtemény, továbbá az Esterházy-uradalom iratai, a Stranszky-hagyaték leltározott része, a várostörténeti aprónyomtatványok, az archív fotók. Bár kétségkívül szegényesebb a gyűjtemény tárgyi része, említsük meg, hogy 1995-ben ajándékozás révén az ácstemetés kellékeivel gyarapodott az ipartestületi anyag. Fülöp Éva történész 104
