T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)
A helyszín Az Által-ér Komárom-Esztergom megyei folyócska. Kis Fejér megyei kanyar után Pusztavám fölött érkezik be a megyébe és Almásfüzitő mellett éri el a Dunát. Kiadványunk címéül azért választottuk ezt a folyót, mert az ősemberek telepei többé-kevésbé szorosan kapcsolódnak ehhez a meghatározó földrajzi képlethez. Széles völgye két, felszínformáiban eltérő részre osztja a megyét. A folyó 51 km hosszú, vízgyűjtője 120 km 2 . A Bársonyosban ered: a laza üledékekből felépült hegység-előtér legmagasabb pontja éppen az Által-ér forrása fölött 287 méter. A patak völgye elválasztja egymástól a Bársonyos lankáit és a Vértes északnyugati sasbérc-sorozatát. A délnyugat-északkelet irányú völgy, s benne az Által-ér Bánhidánál csatlakozik a Tatai árokba. Eredetétől idáig mintegy 130 métert süllyedt a felszín. Itt, egyesülve a Galla-patakkal, immár a Gerecse nyugati sasbérceit kíséri egy darabig, majd Tata után kiérve a síkságra, részben mesterségesen alakított medrében, a tatai Öreg-tó feltöltése után, beleszakad a Dunába. Élvezetes, szép magyar nyelven írott földrajzi leírást olvashatunk a területről Fényes Elek geográphiai szótárában. Igaz, hogy az Által-eret Tolna megyében eredezteti és összekeveri - egybemossa a Galla-patakkal, a kis tévedések azonban nem csökkentik az 185l-es leírás értékét. Tatabánya három elődtelepüléséről, Alsó, Felsőgalláról és Bánhidáról igen elismerően ír Fényes Elek, s a helytörténet kutatói sokat meríthetnek a múlt század közepéről való „körülményes leírásokéból. Az Által-ér völgyének kialakulása szerves része annak a hosszú geológiai folyamatnak, amelynek eredményeképpen mai életünk színtere kialakult. A Keszthely és Tokaj között elterülő Magyar Középhegység helyén százmillió évvel ezelőtt sekély tengerág hullámzott. Fenekén vastag mészkőrétegek rakódtak le. A fokozatosan kiszáradó tenger helyén visszamaradt mészkővonulatot későbbi földkéregmozgások feltördelték. Egy részük hegységgé emelkedett, más részük lesüllyedt. A törésvonalak mentén hol vulkánkitörések lávatömegei (Börzsöny, Mátra, Tokaj) kerültek a felszínre, hol oldott ásványi anyagokban gazdag források borították be a felszínt mésztufával. A felemelkedett hegységek felszínét fizikai-kémiai mállás bomlasztotta, csapa5
