T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)

megbolygatott csontvázak alkalmasak voltak a barlangban elpusztult hét falu legendájának elhitetésére. A jégkorszakban keletkezett üledékek színe, összetétele, a talajban beágyazó­dott mészkőtörmelék formája, s legfő­képpen az állati és növényi maradvá­nyok a hajdani éghajlat, az élő- és élette­len környezet az utódok számára is sok információt hordozó tanúi. A jelenkori humusz alatt elérjük az „igazi ősemberek" időszakát. A levegőből lerakódó, szél által szállított, sárga üle­dék, a lösz a barlangban átlag 1,5 méter vastag. Két részre osztható. Fiatalabb szintje a jégkor végén keletkezett, s úgy tűnik, egyidős azokkal a nyíltszíni felsőpaleolit telepekkel, amelyeknek so­rát a Duna menti magas löszparton tárjuk fel. 18 - 20 ezer évvel ezelőtt a Kárpát­medence belső területein száraz lösz­sztyepp volt, nagy csordákban rénszar­vasok és vadlovak legeltek, és ezek vol­tak az ősemberek legfontosabb vadász­zsákmányai. A száraz, hideg és hosszú teleket rövid és hűvös nyár váltotta fel, a vegetációs időszak nem volt hosszabb négy hónapnál, s az évi átlaghőmérséklet 3-4 fokkal alacsonyabb a mainál. A tá­bortüzek fáját csak a csekély vízhozamú, lassú folyók partján vagy védettebb hegyoldalakon gyűjthettek: fenyőfélék, fűz, nyír faszeneket határoztak meg a te­lepek tűzhelyeiből. Az a néhány kőesz­20. kép A Szelim-barlang belső része köz, amelyet ebből a rétegből ismerünk, megegyezik az északkelet-dunántúli sza­badtéri lelőhelyek anyagával. A Duna menti magas teraszokon, feltehetőleg bőrrel borított, kerek alapú sátrakban ta­nyáztak ezek a jégkor-végi vadászok, s a réncsordák vándorlásának útvonalát és rendszerességét kihasználva, néhány he­tes vadászatokat rendeztek a gázlók kör­nyékén. Bizonyosan kihasználták a bar­langok nyújtotta menedéket, s átmeneti tanyának, raktárnak használhatták a Sze­lim-barlangot is. A löszös réteg tetején jó minőségű nyersanyagból pattintott, kar­csú, 3-4 cm hosszú eszközök kerültek elő. Ezek a néhány centiméter nagyságú, késpengéhez hasonlító (s pengének is nevezett) kőeszközök akár önállóan, akár fa- vagy agancsfoglalatba erősítve munkaeszközök és fegyverek voltak. A Szelim-barlang kitöltésében talált néhány darab véletlenül elkeveredhetett 41

Next

/
Thumbnails
Contents