Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Lakatos Szabó Ferenc (Szőny, 1916-Szőny, 1987) lakatos Sircz János komáromi műhelyében tanulta a mesterséget. A második világháború alatt fegyvermester volt a Szolnok-Szajoli repülőtéren. A háborút követően a budapesti Április 4. Gépgyárban helyezkedett el és a komáromi olajgyár építésén dolgozott 1956 végéig, mint kirendeltség-vezető. Az ő irányítása alatt dolgozott báró Lipthay Antal. 1956-ban nemzetőr volt, ezért 1957-ben letartóztatták és több hónapot börtönben töltött. Szabadulása után kiváltotta az ipart és haláláig a szakmájában dolgozott. Készített fonott drótkerítéseket (pl. a szőnyi tsz., a szőnyi katolikus temető), de rendszeresen ő javította a kórház nagy vaskazánjait is és a szőnyi Tanácsházán ő szerelte a központi fűtést. Ipari tanulói voltak többek között Pénzes Géza, Halkó Tibor és Albert József.

159 Nádazó/nádfedél készítő

160 Suhai Sándor (Szőny, 1883 - Szőny, 1947) elemi iskoláit Szőnyben végezte. Először a Belső utcában laktak, majd 1920-ban a Felső utcára költöztek (mai Szőnyi út). Ekkor kezdtek házak épülni az út mindkét oldalán a Vásártértől Komárom irányába. A sárház falak készítését, nádtető munkákat, jégvermek náddal való szigetelését, és más náddal való tevékenységeket végezte mesterien, nagy szakértelemmel, a faluban szinte egyedüliként. Emellett idényben napszámosként dolgozott, és a grófi uradalomban is vállalt munkát. Suhai Sándor, 1943-ban A mai Széchenyi úton épülő ház nádtető munkája 1920-ban, középen Suhai Sándor 159 Szabó László elmondása, és Stevlikné Szabó Éva fényképe alapján 160 Nagy Károly visszaemlékezései alapján Túri Zsolt gyűjtése és írása 87