Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)
1954-ben tagja lett a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének. 1964-ben belépett a Szőnyi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ahol kádárként folytatta tevékenységét, és mellette a családi ház udvarában kialakított műhelyben vállalt munkát. Kéményseprő/Kályhás 154 Nagy Károly ( Szőny, 1919 - Szőny, 1982 ) elemi iskoláit Szőnyben végezte. 1932-ben mindössze 13 évesen Polgárdiba került egy kéményseprő mester családhoz, hogy megtanulja a mesterséget, a munkához szükséges eszközök készítését. Részt vett a II. világháborúban, 4 évre fogságba került, ez idő alatt elsajátította az orosz nyelvet és a kőműves szakmát. 1949-ben került vissza Szőnybe, ekkor 2 évig Almásfüzitőn, az épülő Timföldgyárnál dolgozott. 1951- ben nagy szerepet vállal az akkor alakuló-szerveződő helyi Kéményseprő Vállalatnál, később részt vett a tanulók oktatásában. 1968-ban Szombathelyen kályhás képzettséget szerzett és a munka mellett cserépkályhák készítésével, javításával is foglalkozott. Suhai Sándor nádtetőkészítő lányát vette el feleségül. Munkában, 1970-es évek 154 Nagy Károly visszaemlékezése alapján Túri Zsolt gyűjtése és írása 82