Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

lésben, amikor majd nem választ el bennünket egymástól sem a Duna, sem más, akkor ismét visszamehet a gyermek anyjához, illetve Eszak-Komárom Dél-Komáromhoz." A tiltakozáshoz a Szőnyi Iparoskör is csatlakozott, Pokorny József elnök és Vödrös László jegyző levelével: „A Szőnyi Iparoskör, karöltve Szőny nagyközség kereskedő társadalmával, mélységes felháborodással és szilárd tiltakozással értesült arról, hogy Szőny nagyközséget - belügyminiszteri rendelettel - Komárom megyei városhoz akarják csatolni. "

U3 Szőny területe 1951. december 31-én 11779 katasztrális hold és 543 négyszögöl (kb. 67,67 km

2

) volt. Ebből 1952. január l-jén Komáromhoz átcsatoltak 5334,1208 k. hold (kb. 30,7 km

2

) Komáromhoz közeli részeket: Herkálypusztát, Szent Pál-szigetet, Új szálláspusztát, Felsőácsi úti dűlőt, Alsóácsi úti dűlőt, Felső hosszú dűlőt, Alsó hosszú dűlőt, Közép hosszú dűlőt, Göbölykúti dűlőt, Hordóskúti dűlőt, Ácsihatár dűlőt, Zöldállás dűlőt, továbbá a megmaradt részeket a Felsőgyöpi dűlőből és a Csépi határdűlőből pótlékföldeket. 1952-ben Szőnytől Komáromhoz csatolt területek Ácshoz az Ácsi határdúlőből és a csépi határdűlőből csatoltak területeket.

144

1958-ban Almásfüzitő önállóvá válásával újabb területeket vesztett Szőny.

145 Szőny fenti részeinek Komáromhoz csatolásával tulajdonképpen létrejött a ma Szőnynek nevezett terület, melynek sor143 Komáromi Fióklevéltár 144 Komárom Megyei Tanács VB III. Igazgatási Osztálya 5203-5/11/1951 in: Komáromi Fióklevéltár 1952. január l-jén Ácshoz 461 k.h-at, 1958-ban Almásfüzitőhöz pedig 1423 k.h-at csatoltak át. Ezzel Szőny területe 1958-ban 4580,935 k.h. lett. In: Szőny nagyközség kataszteri telekkönyve az 1905. évi mérnöki helyszínelés alapján. 145 Almásfüzitő tulajdonképpen a Zichy grófok birtokba jutásától, azaz 1659-től tartozott Szőny közigazgatási határai közé. 77