Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

A református vallásúak jelenleg a komáromi református egyházhoz tartoznak. Nekik azonban nincs és nem is volt Monostoron templomuk. Az itt lakók először a szőnyi, majd a komáromi református templomba jártak istentiszteletre. Oktatás, kulturális -és sportélet Pusztamonostor lakossága az 1800-as évek második felében 300-400 fő között változott. Amikor felmerült a helyi iskola építésének gondolata, Vásonkeöy Imre földbirtokos telket ajándékozott az iskola részére, melyen 1885-ben épült fel az iskola, melyben egy tantermet és tanítói szobát alakítottak ki. Az egyházi fenntartású iskola 1897-ben állami kezelésbe ment át, amikor tanító kinevezéséről is gondoskodtak. Konkoly János után 1901-ben Hiszek Nándor 1936-ig tanította a gyerekeket és igazgatta az iskolát. 1905-ben felépült a 2 tantermes épület, nevelői lakással és a régi iskolából hivatalsegédi lakás lett. Az iskola tanulói Újszálláspusztáról, Pusztamonostorról és a vasút menti őrházból kerültek ki. 1923-tól Tóth Kálmán lett a második tanító, majd az igazgató 1950-ig. Színdarabokat tanított be, népművelési előadásokat tartott gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Nagy sikerrel játszották többek között a Juhászlegény című operettet, melynek főszerepét Ágoston Géza és későbbi felesége (1948-tól) Szabó Ilonka (szül. Monostor, 1927) játszotta. Ezt a darabot is Tóth Kálmán rendezte, a sminket Pestről hozta Káté Károly.

116 Juhászlegény, 1947-ben Ágoston Géza (Kmonostor, 1923) nagyapja, Barassó Lajos és nagyanyja, Komjáthy Júlia, a túlsó parti Keszegfalváról érkezett a jobb megélhetés reményében Monostorra, az 1800-as évek második felében. Unokájuk Fölsőhegyen született, s csak 1931-ben költöztek le a mai Koppány vezér út 103-ba. A hat elemit helyben végezte, majd 1938-ban Szabad Pál komáromi fűszerkereskedőhöz szegődött el kifutónak. Az észak-komáromi nagykereskedésből hordta kézi kocsival a fűszert a kereskedésbe, a Monostori erődbe és a huszárlaktanyába. 1941-ben a vasútnál helyezkedett el mint pályafenntartó munkás. Két év múlva forgalmi vizsgát tett és vonatkísérő lett. 1974-ben a vasúttól ment nyugdíjba. Tagja volt a Koppánmonostori Haladás Férfikarnak, számos színházi előadás szereplője, s a Sorg-villában szervezett főzőtanfolyam résztvevője. A Vasutas Énekkar tagjaként rendszeresen szerepelt a komáromi Vasutas Körben.

117 116 Ágoston Géza elmondása. Rácz Lászlóné gyűjtése 117 Ágoston Géza elmondása 66