Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

A monostori szőlősgazdák, a szokásnak megfelelően hegyközséget alkottak. A hegyközségnek hegybírája és hegyjegyzője is volt. A hegyközségi iratokból az alábbi hegybírákat ismerjük: Kámán György (1780,1781, 1791, 1803, 1804), Víg János (1786, 1788), Paksi (?) János (1801), Szigeti József (1807), Szigeti Ignác (1810), Szénássy Ansrás (1817, 1820, 1825-1830), Fehér Ferenc (1841), Knand Péter (1842-1843),

109 Zeichmeister János (1898-1911), Mihola János (1912-1920)

110

, végezetül az utolsó hegybíró Friedrich János városi számvevő lett, akit 1929. március 10-én választottak meg. A hegyközség 1929. december 31-i hatállyal oszlatta fel magát, mivel a hegyközségek szervezetéről és rendtartásáról szóló 1929. évi XVIII. te. szerint „ Pusztamonostor hegyközség további fenntartása oly kiadásokkal jár, mely kiadások túlterhelnék a lakosság anyagi erejét Itt a lakosság 95 %-a földművelés és napszámos, ami kevés földje van, az szántóföld. A szöllővel betelepített területek összege nem haladja meg a 80 kat. holdat, amelyek elaprózódva s jobbára kiveszőfélben vannak. * U1 Az 1920-as évek végétől Pusztamonostort Koppánmonostornak hívják. 1928-ban területére bevezették a villanyt, de csak az iskola épületéig. 1948-ban a hegyközségi jegyző jelentette a Polgármesteri Hivatal vezető tanácsnokának, Péntek Sándornak, hogy a megalakult hegyközséghez 82 kat. hold 1542 nöl gyümölcsös és 108 kh. 71 nöl beültetett szőlő tartozik.

112 Vallási élet - a Tornyos-villa Koppánmonostornak nincs önálló egyháza. A római katolikusok kezdetben Komáromba jártak misére, majd megépülése után az iskolába. Az 1940-es években a Sorg-család ugyan egy kis kápolna építését támogatta volna, de kezdeményezésük a háború miatt nem valósult meg. A második világháború után, hosszú időn keresztül May László volt a településrész plébánosa. Az 1950-es évek második felétől az ácsi római katolikus egyház látta el itt az egyházi teendőket: Kökény László plébános, a segédlelkészek (Fukker Miklós, Bális Péter, Butsy Lajos, Gyűrű Ferenc, Kutasi Árpád, Szabó Gyula) és Csermely Károly plébános után 1998-2000-ig Kántor Antal szőnyi plébános szolgált Monostoron. 109 A Koppánmonostori Hegyközség jegyzőkönyvei. Klapka György Múzeum történeti gyűjteménye. 110 Komárom-Pusztamonostor hegyközségi jegyzőkönyvei 1898-1929. Komáromi Fióklevéltár 111 Pusztamonostor 1929. október 20-i hegyközségi közgyűlési jegyzőkönyve, in: KK 2000, 58. 112 258/1948 Komáromi Fióklevéltár 64