Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

III. Koppánmonostor története Árpád fejedelem a honfoglaláskor Ketel vezérnek adta Komáromot és környékét. Az ő leszármazottja volt a Koppan nemzetség (más írásban: Katapán, vagy Katpán), melynek tagjai neves világi és egyházi személyiségek voltak.

96 A 12. század elején e nemzetség bencés monostort alapított a Boldogságos Szűz tiszteletére, melyet 1222-ben Monostorium de Koppan néven említ egy oklevél.

97 Az alapítók szép birtokkal látták el az apátságot: a körülötte lévő anyabirtokon (melyet a monostori, újszállási és herkályi területek képeztek) kívül a birtokhoz tartozott az előtte folyó Duna felének a halászati joga és számos más birtoktest is. A monostor a terület nagy részén szőlőmüveléssel foglalkozott. A klastrom - egy több mint 100 éves megfogalmazás szerint - a monostori szőlők közt a Dunára levezető „első itató út" közelében, az ún. Basahegyen feküdt. Az apátság körüli birtok népeit 1369-ben már villa Koppanként, vagyis faluként említik, mint a vármegyei közgyűlés helyszínét. A törökök 1529-ben a monostort és környékét is feldúlták, így elnéptelenedett. A források ettől kezdve Pusztamonostorként említik. Az épületegyüttes romjai 1757-ben még felismerhetők voltak

98

, azóta már széthordták a maradványokat. Az 1980-as évek elején a komáromi vízmű szivattyútelepe épült rá. Egyetlen látható emléke egy kőoroszlán, mely ma a Klapka György Múzeum gyűjteményében található. A terület - a pannonhalmi főapátság minden tiltakozása ellenére - 1592-ben a komáromi várbirtok részévé vált.

99 1659-ben Zichy István gróf vásárolta meg a szintén a komáromi várbirtok tulajdonában lévő közeli szőnyi területekkel együtt. 1892-től mint már fentebb említettük, a területet báró Solymosy László, majd annak halála után lánya, gróf Gyürky Viktorné birtokolta. A Zichy-birtokon túl számos komáromi polgárnak volt itt kisebb-nagyobb birtoka. Az 1740-es évektől ugyanis észak-komáromi módosabb polgárok, szekeres gazdák, kereskedők, iparosok szőlőskertekkel és gyümölcsösökkel telepítették be Pusztamonostort, elsősorban a mai Koppány vezér úttól északra fekvő részen, egészen az ún. Szúnyogvárig. 10

° Az adatok szerint 1841-ben 209 szőlősgazdának volt földje Monostoron. Az itteni pincékben aztán vidám élet és nagy társasági összejövetel zajlott. A Duna menti kertekben híres írók, költők töltöttek hosszabb-rövidebb időt. Főleg két kert vonzotta az írókat: az egyik Beöthy Gáspár táblabíróé volt. Két fia, az író-humorista, László és a költő-jogi szakíró, Zsigmond számos barátját látta vendégül, így megfordult itt többek között id. Szinnyei József és Jókai Mór is.

101 96 Kecskés László: Komárom az erődök városa. Zrínyi Kiadó. Budapest 1984, 21. 97 Sörös Pongrác: Komárommegyei bencés apátságok. In: Komáromvármegyei és városi Múzeum-Egyesület Evkönyve. Komárom 1905, 44. 98 Sörös Pongrácz: Elenyészett bencés apátságok. In.: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XII/B Budapest 1912, 237. 99 Baranyay József: Elpusztult helyek. Koppánymonostor. Kézirat a KGYM Adattárában 100 „Én el nem mennék innen sehová se!" Elmondta Tóth Imre. in: KK 1999, 53. 101 Kecskés László: Komárom híres kertjei. Limes 1990/1, 16-17. 58