Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)
Szőny híres szülöttei Boross Mihály (Ószőny, 1815 - Sárbogárd, 1899) író szülei helybéli földművesek voltak. 1842-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1846-ban egyik alapítója volt a Székesfehérvári Takarékpénztár kebelében létrehozott kölcsönös életbiztosító intézetnek. Tevőleges résztvevője az 1848. évi forradalmi eseményeknek, majd több, a szabadságharcot támogató röpiratot adott ki. 1849. januárjában az osztrák hatóságok elfogatták, bebörtönözték. Márciusban kiszabadult, Fejér vm. másodalispánja, majd a vésztörvényszék elnöke lett. 1853-ban ismét elfogták és 2 évi várfogságra ítélték. 1856-60-ban Pesten az irodalomnak élt. 1861-ben Fejér vm. alispánja, ezután 1872-ig ügyvéd volt, majd 1876-ig járásbíró Székesfehérvárott. Élete utolsó éveit Sárbogárdon töltötte. Később nagyszámú népies, didaktikus jellegű regénye, elbeszélése és ismeretterjesztő munkája jelent meg. 1881-ben Székesfehérváron adta ki „Élményeim 1848-61" című önéletírását. Dobi István emlékművének avatása 1970-ben Dobi István (Szőny, 1898 - Bp., 1968) szegényparaszti családban született. Gyerekkorában napszámosként dolgozott. A hat elemit Szőnyben végezte, majd 1949-ben népfőiskolán tanult. 1916-ban került kapcsolatba a földmunkásmozgalommal. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt, fogságba esett, majd internálták. 1921-ben visszatért szülőfalujába, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. Az alatt is tevékenykedett a Földmunkások Orsz. Szövetségében és a szociáldemokrata pártban, de 1936-ban mégis a Független Kisgazdapártba lépett be. A szegényparaszti szárny vezetője lett. 1944-ben bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, de hamarosan behívták katonának, fogságba esett, 1945 nyarán tért vissza. Számos magas funkció után 1952-től 1967-ben történt nyugdíjba vonulásáig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Halála után szülőfalujában szülőházából emlékmúzeumot alakítottak ki és 1970-ben emlékének szobrot emeltek, Tar László szobrászművész alkotását. A rendszerváltás után az emlékházat bezárták, majd lebontották és a szobrot is eltávolították. Helyén 1993 óta a Gömbös László szobrászművész által készített Hősi emlékmű áll. 55