Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Ipar 1942-ben a Magyar Olajművek Rt. gyár építését kezdte meg Szőny keleti szélén. A MOLAJ néven ismert gyártelepet az egykori római település, Brigetio katonavárosára, a tisztviselői és munkáslakásokat a legiotábor egy részére építették rá. Az építkezések során római kori sírok és épületmaradványok kerültek elő. A

II. világháborús bombázások eredményeként, a már felépült gyárrészek romhalmazzá váltak, találatot kapott a kultúrteremnek, fürdőnek és étteremnek is otthont adó épület, melyet 1949-ben újjáépítettek. A szovjet hadsereg 1945. március 27-én űzte ki a községből a németeket. 1975-ben középiskolai kollégiumot építettek a MOLAJ-lakótelepen. A találatot kapott un. Bagolyvár A lakótelepen folyó építkezések során került lebontásra az 1884-ben épített legyező alakú kiserőd, az ún. I. számú ütegállás. 1946-1954-ig szovjet-magyar vegyesvállalat volt a gyár. 1962-ben a szőnyi és az almásfüzitői kőolajipari vállalatokat Komáromi Kőolajipari Vállalat néven egyesítették.

90 Bombatölcsérek és a legyező alakú kiserőd, 1951. évi légi fotón. 90 A fényképeket Palotás Gáspár és ifj. Klujber László bocsátotta rendelkezésemre 51