Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

A szőnyi izraelita egyház A 20. század másik jelentős, de sajnos mára már nyom nélkül maradt építkezése a 19. század végétől, elsősorban a füzitői keményítőgyárban alkalmazott hivatalnokok miatt megnövekedett számú izraelita lakossághoz kapcsolódik. A szőnyi zsidók 1909-ig a komáromi neológ hitközséghez tartoztak, ám ekkor, Schatz Adolf kezdeményezésére fiók hitközséggé alakultak. Imaházukat is ekkor építették fel a községi nagyvendéglőtől nyugatra, a tér északkeleti sarkán.

77 A zsinagóga elhelyezkedése Szőny 1905. évi kataszteri térképén feltüntetve A zsinagógát 1944-ben bontatta el a község, mondván: "A község vezetőségének és közönségének régi óhaja, hogy a község központjában, a községházával szemben lévő tér megfelelően rendezve legyen. ...A tér sarkán a 83 négyszögöl területen felépült zsinagóga akadályt képez, s annak eltávolítása szükségessé vált. "

78 A szőnyi zsidó temető a református temető mellett helyezkedik el. Az általunk megállapítható legkorábbi temetkezés 1893-ból származik, Paschkusz Hermanne szül. Lengyel Rozália sírja. A legújabb pedig 1992-ből, Lengyel Imre sírja. A temetőben összesen 44 db sír található, ebből 23 általunk olvasható, a többi olvashatatlan vagy csak héber felirat van rajta. Ravatalozójuk néhány évvel ezelőtt életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. 77 Kállay i.m. 55. 78 Kürthy-Tóth im. 2582. (5/329-332;43.) 40