Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Társadalmi élete sokrétű volt: 1919-től Gazdakör, 1925-től Levente Egyesület, 1930tól Önkéntes Tűzoltó Testület, Polgári Lövészegylet, Iparoskör, 1935-től Szőnyi Football Club, Szőnyi Férfikar, illetve a Vörös (vagy Zöld) Kereszt működött a településen. A községbe 1926-ban vezették be a villanyt. A Vörös Kereszt helyi tagjai, 1930 körül (jobb szélen álló alak, Dózsa Eszter) A község egészségügyi feladatait 1927-től a "Megváltóhoz" címzett gyógyszertár, 2 okleveles szülésznő és egy körorvos látta el. Sütheö Béla (Kajdacs, 1891 -?) egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1927-ben telepedett le Szőnyben, ahol gyógyszertárat alapított. A gyógyszertárat 1936-tól Szeberényi Andor gyógyszerész vezette. Őt követte Pataky Kornél gyógyszerész (1890 - Szőny, 1960). A bába Herbszt Béláné szül. Szabó Rozália (Szőny, 1913 - Szőny, 1989), Szabó László MÁV-kalauz és Vizkelety Terézia gyermeke volt. Fiatalkorában a komáromi keserűvíz telepen dolgozott. Első férjétől két gyermeke született. Férje halála (1939) után Six Sándor pékhez ment feleségül, aki támogatta továbbtanulását, így 1942ben elvégezte a Kassai Magyar Királyi Állami Bábaképző-Intézet bábatanfolyamát. 1943-tól szülésznőként dolgozott: Szőny egy része, Bélapuszta, Perjéspuszta és az almásfüzitői Nagykolónia egy része tartozott hozzá. 1953 körül egy évig dr. Pataky László, a szülészeti osztály vezetője mellett dolgozott a szőnyi kórházban, majd újra folytatta a bábanői foglalkozást. 1957 körül dr. Janich János körzeti orvosnál lett asszisztensnő, majd körzeti ápolónő. Innen ment nyugdíjba.

60 Sütheö Béla 60 Herbszt József családi iratai alapján 31