Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

A református egyház

26 A szőnyi református egyház már 1624 óta fennáll, kezdetben önálló templomuk nem volt, a hívők a török korban a településről elmenekült katolikusok kisebb (feltehetően a mai Petőfi utcán állt) templomát használták. A török elvonulása után a településen újabb utcákat nyitottak, a reformátusok az Alsó utcát kapták meg (ma Belső utca, Kossuth u.), így ennek központjában építették fel templomukat. A templom rendes, tornyos épület volt, faragott kő küszöbbel, kő lépcsőkkel és kelet felé nézett. 27 A templomról még az 1665-ben erre járt török utazó, Evlia Cselebi is beszámolt.

28 1730-ban ezt a templomot a reformátusok elhagyták, és a mai templom helyén - az ellenreformáció korában a protestáns építkezések szigorú szabályozás alá estek - faharanglábas, paticsfalas kisebb templomot építtetek.

29 A források szerint ezt a templomot 1767-ben és 1774-ben felújították, nádtetejét fazsindelyesre cserélték. II. József uralkodásának idején az országban nagyobb építkezésekbe kezdhettek a protestánsok, uradalmi építészek által tervezett új stílusú, egységes templomokat építettek a reformátusok is. Ebben az időben, 1787-ben épült fel a mai templom, melynek építését Simon Juda komáromi építőmester végezte.

30 26 Herczeg Renáta művészettörténész írása 27 Kállay i.m. 130. Varjú István lelkész feljegyzései alapján. 28 Baranyay im. 89., hivatkozva, Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664; ford., jegyz.Karácson Imre : Bp. : M. Tud. Akadémia, 1904, XV. 29 Református egyház leltára, III. cs. 30 Református egyház leltára, III. cs. 15