Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

4. VENDÉGLŐSÖK Ács Lajos (1883, Süttör - .... Komárom) vendéglős és szállodás eredeti szakmáját tekintve kőművesmester volt. Tényleges katonai szolgálat után a méneskarnál maradt továbbszolgáló altisztként. 1910-től a komáromi Méntelepen szolgált. Nyugdíjba vonulása után, 1922-ben „Fehér Bárány" néven nyitott vendéglőt és 17 szobából álló szállodát az Iskola ü. 8. szám alatt. Városi képviselő, valamint az ipartestület elnöke is volt. Both Károly kocsmáros Varga Ferencnél, majd Kellner Magdánál Kisszőnyben működött. 1940-ben önállósította magát az Igmándi út 8. szám alatt. A barátságos söntésből és vendégszobából álló helyiségében 25 vendég befogadására volt hely. A háború alatt berendezésének 90 százaléka elpusztult. Kocsmáját 1946-ban nyitotta újra, józamatú balatoni borokat szolgált ki. Feleségével, Mészáros Rozáliával együtt dolgozott. A vendégeknek tekepálya is a rendelkezésére állt.

148 Derzs Béla kocsmáros (Bajcsy-Zsilinszky út 24.) a második világháború után települt át Komáromba, ahol 1946-ban nyitotta meg kocsmáját apósa hentesüzlete helyén. A söntésből, vendégszobából és kerthelyiségből álló kocsma befogadóképessége 60 fő volt. Egy csapossal dolgozott, vendégeinek balatonfelvidéki termelői borokat szolgált ki. Hauk János (1877, Bátaszék - ?) vendéglős és kávés Szolnokon tanulta ki a vendéglős és kávés szakmát. 1908 óta tulajdonosa és üzemeltetője a komáromi vasúti vendéglőnek. 14 A Szent Imre és Nagyigmándi út sarkán, a volt gyógyszertár átalakításával 1933-ban nyitotta meg a „Corso" vendéglőt és kávéházat, ahol egy elsőrendű „Jazz" zenekar hangversenyezett esténként. 148 Ipari újjáépítésünk, 111/16. 149 Kom-Eszt. Megye, 752. 74