Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)
Iája, valamint az 1891-ben épült, Szent István tiszteletére szentelt katolikus temploma volt. 1868-ban mindösszesen ötszázan laktak területén, közülük is legtöbben a szőnyi uradalomban dolgoztak napszámosként. Az 1890. évi népszámlálás szerint lakossága már 1800 fő volt. A Duna jobb partján így kialakult jó közlekedési feltételek és az iparosodás meglévő feltételei (terület, jó közúti és vasúti közlekedés) vonzóerőt gyakoroltak a balparti RévKomárom számára. Ahhoz azonban, hogy érdemi lépéseket tegyenek a két település egyesülésével kapcsolatban, először meg kellett teremteni a Dunán való állandó átkelés lehetőségét. Komáromnál a Duna két partja között 1589-ig csak komppal lehetett közlekedni. Ekkor Pálffy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (a mai Csillagerőd) között. Ezt váltotta fel 1741-ben egy repülőhíd, amely azonban már nagyjából a mai közúti híd környékén közlekedett, 1838-ban pedig egy újabb hajóhíd. Az Erzsébet híd déli hídfője az 1900-as évek elején Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, ám megvalósulása még váratott magára az állam és a város közti konszenzus hiányában. A híd általános terveit Feketeházy János MÁV főmérnök készítette, az építést a Gregersen G. és Fiai cég végezte. Az Erzsébet híd átadására 1892. szeptember l-jén éjfélkor került sor. Ám Új-Szőny község lakosainak befogadása továbbra sem volt probléma nélküli. Egy szabad királyi város polgárának lenni ugyanis nem csak kiváltságokkal jár, de kötelességeket is jelent. Egy-két új lakos befogadása, polgárrá válása nem okoz gondot, ám egy másik településé már igen. Az egyesülésről szóló tárgyalások már 1895-ben megindultak, több témakörben is: pl. a tisztviselők és alkalmazottak illetményei; a pótadózási kötelezettségek (Komárom Duna jobb parti része adózás tekintetében a város IV. kerületeként szerepel majd); italmérési és fogyasztási adó, húsvágási jogosultság, vágódíjak; vásár-és piactartás (Új-Szőny 1891. évi térképén a mai Szent László utca déli felén „ló vásár tér", északi részén „marha vásár tér", a mai Bajcsy-Zsilinszky úton, illetve az Igmándi út keleti oldalán „ kirakodó vásár tér volt); kövezetvám és vámsorompók (Komárom szabad királyi város kövezetvám-szedési joga a provisorium idején jött létre, valószínűleg 1862-ben 7 ); katonai beszállásolás; vagyonleltár (ez utóbbiba tartoznak a községi ingatlanok, vagyis az utcák és terek, melyek elnevezésében és elrendezésében változásokra került sor.). 7 Számadó Emese: A komáromi kövezetvámról. In: Koppánmonostori kalendárium 2005 5
