Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

Csiffáry István Günsbergernél tanulta a fényképész szakmát. 1937-ben szabadult fel. Egy évig Balatonlellén és Karcagon dolgozott segédként. 1946-ban tett mestervizsgát, először Vermesi Sarolta Igmándi út 26. szám alatti fényképészetét vezette, majd 1949-ben önálló műtermet nyitott a Klapka György úton. Kertész Andor 1927-ben váltotta ki fényképész iparát az Igmándi út 14. szám alatti Szenczy-házban lévő műtermére. Egy év múlva bekövetkezett halála után az ipart özvegyi jogon felesége folytatta. Üzletvezetőként először az 1901-ben Veszprémben született Becske Sándort, majd 1933-tól Weisz Saroltát alkalmazta Lőwy Jószef fényképész 1931-ben váltotta ki iparát. Először Günsbergernél segédkezett, majd az Országút 23-ban (a későbbi Klapka György út 8. szám alatt) a Hiszek-ház egyik lakrészében rendezte be műhelyét. Főként portrékat és csoportképeket készített. A zsidótörvények miatt 1944-ig dolgozhatott. Nóvák Béla fényképész már 1931 és 1932 között fényképészeti cikkek és fényképezőgépek, majd 1934-től szemüvegek és műszaki cikkek árusításával foglalkozott az Úri u. 2. szám alatt. Ugyanitt 1938-ban fényképész műtermet nyitott. 1940-ben átköltözött a bal parti városrészbe, ahol a Nádor utca 13. számú házban második üzletet létesített. Dél-Komáromban 1948-ig folytatta tevékenységét Végh Dezsőné segédletével. 1935 Vermesi Sári (nevét 1934-ben Weiszről magyarosíttatta, szül.: 1912, Komárom - ? Budapest) 1933-tól üzletvezetőként vitte Kertész Andor műtermét, majd 1934-ben átvette. A zsidótörvények értelmében 1944-ben neki is abba kellett hagynia a fényképezést. 1946-ben Csiffáry István mestervizsgát tett fényképész segédet üzletvezetőként alkalmazva újra megnyitotta üzletét, ő azonban Budapestre költözött. 1949-ben beszüntette iparát. 43