Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

Részt vett az adóhivatal és a pénzügyőri laktanya szakmunkáiban. Megalakulásától vezetőségi tagja, 1935-től alelnöke, majd 1936-tól elnöke volt az ipartestületnek. 1947-ben az IPOK, 1948-ban a tanonc-és ifjúmunkások szövetsége tüntette ki. Ipara 1952-ben megszűnt, belépett az Épületkarbantartó Szövetkezetbe. Papp Gábor (1886, Új-Szőny -1958, Komárom) édesapja Papp Sándor 1884-ben alapított asztalos műhelyében tanulta ki a mesterséget. 1908-ban felszabadult és tudását külföldön tökéletesítette: először Berlinben dolgozott az I C Pfaff Bútorgyárban asztalos segédként. Tehetségét látva hamarosan a cég tervező irodájába került. Innen Párizsba ment, ahol bútor-restaurálást végzett, stílbútor készítést tanult. Az első világháború előtt jött haza és 1915-től édesapja Igmándi út 12. szám alatti műhelyét fejlesztette tovább. Részt vett a polgári iskola szakmunkáiban, ő készítette a református templom szószékét, a keresztelő medencét és később, a háború után hála-ajándékként, hogy megmenekültek a bombatalálattól, a csillárt is, ő készítette a városháza dísztermébe a bútorokat, melyek jelenleg az észak-komáromi városházán találhatók. 1930-ban a mérnöki hivatalba készített gyűjteményi, tervtári, irattári, írószertári szekrényeket, kezelőasztalt és várakozópadot. A cég 56 tanoncot szabadított fel, 10 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Egy időben foglalkozott a komáromi tulipános ládákkal és egyéb tulipános bútorokkal: először felújította őket, majd újakat is készített. A bútorokat kissé kényelmesebbé tette és idővel sajátos pingáló stílust alakított ki. Készítményei a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert arattak. 1945-ben műhelye találatot kapott és elpusztult. Újra építette műhelyét, szerzett 1-2 gépet is, de 1950-ben államosították.

86 Papp Gábor által készített tervtári szekrény terve, valamint berlini bútorterve 85 Szerk.: Tonelli Sándor: Ipari újjáépítésünk. Budapest, 1948. 111/31. 86 A magyar ipar almanachja, 194, valamint Fridrichné Papp Jutka szíves közlése. A berlini bútorterv a Klapka György Múzeum, a tervtári szekrény terve a Komáromi Fióklevéltár tulajdona 33