Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

Az alábbiakban foglalkozásonként csoportosítva közöljük azon komáromi iparosok, kereskedők és vendéglősök névsorát, akik az 1900-as évek első felében működtek és akik­ről felhívásaink és kutatásaink során érdemi adatokhoz, dokumentumokhoz és fényképek­hez jutottunk. 83 2. IPAROSOK Ácsok-és tetőfedők Bazsánt Henrik (1864, Új-Szőny - 1935, Komárom) ácsmester által alapított ipart fiai, István és László 1928-tól közösen folytatták az Úri u. 4. szám alatt. Bazsánt László 1938­ban önálló ipart váltott Bazsánt Henrik és fiai, István és László 1925 körül Beck Károly (1886, Komárom - ) először épületfa-kereskedéssel foglalkozott, majd 1907-ben az ácsiparban nyert képesítést. Komá­romban fejlesztette szaktudását és 1912 óta már mint építési vállal­kozó és fakereskedő működött az Országút 8. szám alatt. Részt vett a polgári iskola, a rendőrség, a pénzügyőrség és a városháza szakmunkáiban. 4 83 Az iparosok, kereskedők és vendéglősök telephelyeit, lakhelyeit a korabeli források (újságok, dokumentu­mok stb.) adatai szerint közöljük. A könnyebb eligazodás érdekében az alábbiakban felsoroljuk az egyes mai utcák régi elnevezéseit: Mártírok útja: Országút, Horthy Miklós út; Klapka György út: Győri út, Országút, Hitler út; Igmándi út: Komáromi út, Nagyigmándi út, Mussolini út; Sport utca: Úri utca; Táncsics Mihály utca: Kun Miklós utca; Bajcsy-Zsilinszky utca: Iskola utca, Szent Imre utca; Gyár utca: Alsó és Felső utca; Szent László utca: Pityótér, Vásártér; Kelemen László utca: Zichy utca, Vécsey E. utca, Kossuth Lajos utca, József Attila utca: Győri utca; Jókai tér: Piactér, Péczeli tér; Kültelek: Arany János utca; Erzsébet tér: Kistér. Az alapvető adatokat a Komáromi Fióklevél tárban őrzött dokumentumok és Iparlajstrom segítségével egé­szítettük ki, amiért köszönetet mondunk Kürthy Annának, a levéltár munkatársának. A gyűjtőmunkában nagy segítségünkre volt Kristófné Nagy Mária, múzeumunk munkatársa. Egyéb szakmai adatokat „A magyar ipar almanachja"(1929), valamint az „Ipari újjáépítésünk" (1948) című könyvekből merítettük. Az adatgyűjtésben és a kiállítás-rendezésben Horsa Istvánné önkéntes néprajzos, a szakmunkásképző iskola egykori tanára volt a segítségünkre, aki honismereti szakköre keretében tanítványaival együtt felgyűjtötte és megírta a komáromi festők szakmai munkásságát, az „Emlékek és műhelytitkok" című kéziratában. Az anyaggyűjtésben segítségünkre volt Bilkó István, valamint Fehérvári Lajosné, a Múzeumbarát Kör tagjai. 84 Szerk.: Dr. Dálnoki-Kováts Jenő: A magyar ipar almanachja Budapest 1929 (a továbbiakban : A magyar ipar almanachja) 193. 31

Next

/
Thumbnails
Contents