Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

református egyház nevében Sáry Imre, az ágostoni evangélikus egyház részéről Fadgyas János és a zsidó hitközség nevében Fodor Ferenc főrabbi mondtak beszédeket, megáldva a házat. " Ezután az iparos énekkar Sulacsik Lajos karnagy vezetésével a Szózatot adta elő. „Az új székház minden kényelemmel van felépítve és a szemlélőre a legjobb benyomást teszi. Emeleti helyiségében vannak a hivatalos helyiségei, míg a földszintjén vendéglő van és az ezzel kapcsolatos nagyterem. Az új középület nagy hiányt pótol a városban. "

68 Az Ipartestület ekkor 257 fő tagot számlált, 220 szegődtetett tanonccal. Az alapítás óta Szenczy Mihály molnármester volt az elnöke, a cipész szakosztályé Márton Imre, a vendéglősöké Ács Lajos, a húsiparosoké Kiss Pál. Az Ipartestület jegyzője dr. Bátky Vince ügyvéd volt. A testület keretében temetkezési egyesület is működött.

69 Az ipartestületben élénk programot jelentettek a különböző bálok. A szüreti bálokon pl. echos szekéren cigányvajda és cigánygyerekek szerepben vonultak végig az utcán. A különböző felvonulásokra vitték az 1938. május 15-én felszentelt, fehér selyemből készült zászlójukat, melynek nyelére Kossuth-címer formájú rézplaketteket vertek a tagok nevével. A Komáromi Ipartestületben az elkövetkezőkben igen nagy volt az elnökválság, amely a iparosok és kereskedők nehezedő sorsában keresendő: „A komáromi ipar és kereskedelem pangásának legfőbb okát... abban kell keresnünk, hogy... Komárom lakossága gyakran átjár a túlsó félre, azután Győrbe, Tatára és Budapestre vásárolni. A környékbeli falvak lakosait pedig egy kedvezőbb közlekedési lehetőséggel (autóbuszjárat) engedjük Komáromtól elszakítani. ... Rá kell végre eszmélni, hogy a helyi ipar és kereskedelem pártolása nem egyén, nem osztályérdek."

7 1933-ban Markó Ferenc elnök (építési vállalkozó, alelnökök Pothorszky János hentes-és mészárosmester és Fejei Géza asztalosmester) ellen indítottak három ízben is bizalmatlansági indítványt. 1935-ben Ács Lajos vendéglőst választották meg elnöknek,

72 a két alelnök pedig Fejei Géza, valamint Lupták Béla cipőfelsőrész-készítő lett.

7 Ács Lajos és Fejei Géza 1936 márciusában lemondtak tisztségükről, az iparosok közötti elégedetlenségek miatt, melyeket „az szitja, hogy a város az utóbbi időkben minden ipari közmunkát nem iparosmesterekkel vállalatban, hanem iparossegédekkel, napszámosokkal ínségakció keretében végezteti el. Ebben az ügyben az Ipartestület elöljáróság küldöttségileg is keresett orvoslást a városházán ... azonban nem ért el konkrét eredményt. "

74 Az ipartestületben a pénztáros ekkor Halász Ferenc lakatos, a háznagy Rezbár Pál fodrász, a Vigalmi bizottság elnöke Sztratyil Ferenc szobafestő volt.

75 68 Komáromi Lapok, 1928. szeptember 25., 2. 69 Szerk.: Dr. Dálnoki-Kováts Jenő: A magyar ipar almanachja. Budapest 1929, 193. 70 Kétszeres nehézségekkel küzd ... in: K.H. 1933. február 4, 2. 71 Az Ipartestület elnöke ellen beadott bizalmatlansági ... In: K.H. 1933. december 2, 2. 72 A komáromi Ipartestület elnöke: Ács Lajos. In: K.H. 1935. február 23, 1. 73 Teljes megértéssel választotta meg a Komáromi Ipartestület új tisztikarát. In: K.H. 1935. február 23, 1. 75 A vármegye iparosai .... In: K.H. 1936. február 22,2. 29